Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

FEKETE PÉTER: Papp István az ember, a tudós és a tanár

gyar nyelvészetet a finnugor nyelvészettől, s őt, Papp Istvánt akarja a ma­gyar nyelvészeti katedrára ültetni. A Pápay Józsefhez való ragaszkodása, az iránta érzett nagy-nagy tisz­telet akkor mutatkozott teljes valóságában, amikor a tudósról és a tanár emberről nyilatkozott. Mindenben példaképének tekintette. Azt mondta róla, hogy eszmék megszállottja volt. Reguly nyomdokaiba lépett, nem törődött a nehézségekkel, a nélkülözéssel, elindult Szibériába felkeresni a rokon osztjákokat. Pápay a gyanakvó testvéreket annyira megnyerte magá­nak, hogy az osztjákok testvérükké fogadták. Mentek hozzá, biztatták, hogy mindent jegyezzen fel, hadd lássák a magyarok, hogy ők őrzik ősi múltjukat. Elvitték magukkal az őserdőkbe, idegenektől féltve őrzött bál­ványhelyekre. Az ösvényen sámán volt a vezető, s Pápaynak a sámán nyo­mába kellett lépnie, az elrejtett nyilak nehogy halálra sebezzék. Pápay hazatérve Debrecenbe megmutatta hallgatóinak a hajdankor hősi világát, készítette őket a rájuk váró jövő feladatokra. Papp István beszédét hallgatva nem lehetett nem észrevenni, hogy ő mindenben a mesterhez akar hasonló lenni emberként, tudósként és tanár­ként egyaránt. Úgy gondolom, hogy Papp István életében, munkásságában meghatározó szerepe volt Pápay Józsefnek, ezért szántam rá néhány mon­datot. Nagy megelégedéssel tölt el, hogy a tanszékvezetői székben utódom ápolni akarja a Papp István-i szellemet, s ennek egyik külső jeleként róla kívánja elnevezni a főiskolai nyelvművelő napokat. Örülök annak, hogy ebben a törekvésében a tanszék valamennyi oktatója egyhangúlag támogat­ja. Úgy gondolom, ez a szellemiség biztosíték az előrehaladáshoz. Ezzel a tanszéknek felbecsülhetetlen hagyománya van, amiből mindig lehet merí­teni. Amikor Papp István 1972. április 11-én meghalt, a rádió nekrológjá­ban Ady Endre sorait idézték: „Iíjú szivekben élek mindig tovább, Mert életem millió gyökerű." Azt kívánom, hogy az egri főiskolán végzett ma­gyar szakos pedagógusok szívükbe fogadják a Papp István-i szellemiséget a haza javára, mindannyiunk boldogulására. 120

Next

/
Thumbnails
Contents