Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

BALÁSNÉ SZALAI EDIT: A mordvin történeti ének

Nehézséget okoz a legkorábbi történeti énekekben foglalt események időpontjának meghatározása is. Tyustyán fejedelem uralkodásának idejéről csak hozzávetőlegesen lehet nyilatkozni: az VI-VIII. század körül élhetett. Erre utalnak a Tyustyán-dalokban az emberek életmódját leíró részek. A mordvin nemzetségfők és az orosz cár tematikájú dalokban foglaltak idejéről is sokféle nézet, álláspont alakult ki. Ezek a dalok arról szólnak, hogy a mordvin föld egy véletlen félreértés folytán került orosz kézre. A mordvinok egy hegyoldalon imádkoztak isteneikhez, az orosz cár seregével arra járt, és ajándékot, aranyat küldött a mordvinoknak. A nemzetségfők viszonzásul kenyeret, mézet, sót, kását küldtek gyerekeikkel a cárnak. A gyerekek megéheztek, útközben megették az ajándékba szánt ételt, és az edényeket földdel töltötték meg, ezt adták át a cárnak. A cár az ajándékot úgy értelmezte, hogy a mordvinok felajánlották neki földjeiket. 1940-ben formált véleményt erről a dalról N. A. Usov (Folk. gork. obi., 1940), aki Andrej Bogoljubszkij vagy legkésőbb Jurij Vszevolodovics korában történt események megörökítésének tartja, tehát XII. századinak. V. F. MILLER IV. Iván hadjáratával hozza összefüggésbe, mely során a mordvin föld végérvényesen az oroszok kezére került. A. I. MASKAJEVnek (UPTMN 1963) az a véleménye, hogy az ének a művészi általánosítás eszközeit felhasználva mutatja be a mordvin földnek az orosz birodalomhoz való csatlakozását, és ez a letisztult egyszerű költői mód arra utal, hogy az orosz központosított állam megalakulásának idejét tükrözi. Nem egyszerű meghatározni, hogy a fogságénekek szenvedő rabjai a tatárok mely népcsoportjának fogságába estek (mongol-tatár, krími stb.). Az UPTMN első kötetének kommentárja az írja, hogy a bemutatott dalok a mongol-tatár betörés idejét idézik. A második kötet ezeket a dalokat XVII-XVIII. századinak tartja, az egyik érv emellett az, hogy a hősöknek többnyire keresztény nevük van. Ez természetesen nem eléggé meggyőző, hiszen a történeti énekekben mordvin nevek is előfordulnak. Igaz, a kereszténység felvétele után fokozatosan a pogány névadás ritkább lett. Ha a fogságénekeket késői keletkezésűeknek (XVI-XVIII. sz.) fogadjuk el, felvetődik a kérdés: elképzelhető-e, hogy egy nép három-négy évszázad történeti eseményeit figyelmen kívül hagyja, s a XVI. századtól igen széles tematikával jelenjék meg. Valószínű, hogy sok közülük a mongol-tatár elnyomás idejéből származik, aztán folyamatosan változott, módosult. A történeti ének ugyanúgy, mint más folklór alkotás már megszületésének pillanatában is egy variáns, hosszú sora előzi meg más variánsoknak, s ugyanolyan sora követi hasonló alkotásoknak (VOIGT 1972). A folklór alkotás nem stabil, változik minden egyes előadás alkalmával, a pillanatnyi körülményekhez alkalmazkodva. A történeti ének a nép történetének és történelmének eseményeit ábrázolja a nép értelmezésében a történelmi ének az események epikus visszatükröződése. Ez egyfajta szabadságot ad a tények ismertetésében. A mordvin történeti énekek között nagy számban 112