Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

N. LŐRINCZ JULIANNA: Petőfi Sándor: Csalogányok és Pacsirták (Az ellentét kifejezőeszközei egy retorikus versben)

cáfolja. így tehát ez is retorikus fogás Petőfinél! Az ellentétek sorát folytatva a csalogány szavához hasonlítja a letűnt költők dalát, amely "szívszaggató /s egyszersmind szívgyógyító..." Két melléknévi jelző alkot itt ellentétpárt, mindkettő összetett szó alakú melléknévi metafora. Az s kapcsolatos kötőszóval összekötve halmozott jelzői a szavatok alanynak, amely szintén tagja egy komplex metaforikus szerkezetnek, "szívszaggató / S egyszersmind szívgyógyító.. szavatok." 6.2. A vers 15. mondatának l. mondata: "A csalogány az alkony madara," metaforikus kép és a hozzá kapcsolódó "Már vége felé jár az éjszaka," 2. tagmondat, felújított ún. exmetafora nem önálló motívum a versben. HORVÁTH JÁNOS megállapítása szerint a csalogány és a pacsirta ellentéte az idő metaforájával kibővítve "Shakespeare-i reminiscentia. Rómeó és Júlia III. felvonás V. szín: "Már menni készülsz? Még nem is virrad! Nem a pacsirta volt, ha' fülmile" (HORVÁTH, 1922/1989. 539) A következő sor megszemélyesítése is exmetaforának tekinthető: "A hajnal közeleg,

1'. A két sorban megfogalmazott allegorikus kép, az éjszaka és a hajnal ellentétet alkotnak: múlt és jövő egyértelmű szembeállítása ez a kép is. A vers 15. mondatának ez utóbbi két tagmondata kapcsolatos viszonyban áll egymással, s az első tagmondattal ellentétes viszonyt alkot. Ezt az ellentétet meghatározza az alkonyé s a hajnal szemantikai ellentéte is. 6.3. A vers utolsó mondata (16. mondat) egyetlen ítélet. Kitágítja a képet, egyetemessé teszi a felhívást. Formailag ugyan kijelentő mondat a vers befejező mondata, hiszen egyetlen sommás ítéletet tartalmaz ellentétes tagmondatok összekapcsolásával, de erős felszólítás is érződik benne. Szervesen összefügg ez a nyílt mozgósító retorikai funkcióval, amelyet e mondat is erősít. "Most a világnak / Nem csalogányok, / Hanem pacsirták kellenek." E retorikai funkció hatásos kifejezőeszköze a két költőtípus metaforikus képének szembeállítása. Az ellentétet fokozza, hogy az enjambement eszközével egymástól elválasztja Petőfi a maradi költőket jelentő csalogányok és a jövőt igenlő költőket azonosító pacsirták egyszerű főnévi metaforákat. VERES ANDRÁS találóan állapítja meg: "Petőfi profetikus költészetében egyszerre jelenik meg az időtlen és az eszményi jövő, a bemutatás és a felszólítás gesztusa." (VERES, 1979, 114.) 6.4. A vers 16 momlata összesen 47 tagmondatból áll. Ebből 35 főmondat (főmondatnak számítottam az alárendelő tagmondatok főmondatán kívül a kapcsolatos és ellentétes mellérendelő tagmondatokat is.) A legtöbb a szövegben a mellérendelő szerkezet, amely a közvetlen élőbeszéddel mutat rokonságot. Ugyancsak erre utalnak a közvetlen megszólítások is, valamint a felkiáltások, a rövid és hosszú mondatok szabálytalan váltakozása. Az I. szakasz 9 rövidebb mondatból áll: a vers összes mondatának (16) 56,25 • -a 52