Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

SZATHMÁRI ISTVÁN: A magyar helyesírás alapjai

alkalmi hangváltozásokra nincs tekintettel, hanem — éppen hogy a szótő, a toldalék, illetve az összetett szavak tagjai felismerhetők legyenek — a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. Pl. adhat (pedig a kiejtése: athat); szénpor (pedig a kiejtése: szémpor); van még (pedig a kiejtése: vam még). (Vö. 50., 49., 51., 52. szabálypont.) Ha azonban a történeti változások az eredeti szóelemeket már elhomályosították, akkor a szóelemző elvet a kiejtés szerinti váltja fel, vagyis nem az eredeti szóelemeket tüntetjük fel, hanem a kiejtett formát. Például jóllehet érezzük, tudjuk, hogy a házzal szóalakban a házKo és a -val rag van benne, a fusson igealakban pedig a fut igének fus-, felszólító módban használatos töve és a módjelnek az s változata, mégis mivel ezek nem alkalmi, hanem régen végbement hangtani módosulások, nem az eredeti elemek feltüntetésével, hanem mai kiejtésük szerint írjuk le őket. A nyelvkövető jelleg még jobban kitetszik a kesztyű, a lélegzik és a lagzi szó esetében. Ezek tudniillik valójában az utóbbi fél évszázadban távolodtak el a tudatban a kéz {kesztyű: kéz+teü, azaz 'kezet formáló' vagy 'kézre tevő'), a lélek és a lakik szótól (ez utóbbi az 'eszik, jóllakik' jelentésű lakik igéből származik), amelyből létrejöttek (I. TESz.). Ennek megfelelően csak mostanában írjuk így őket. Továbbá: „Nem tartjuk már számon az aggat, faggat, szaggat összefüggését sem az akaszt, akad; a fakaszt, fakad; ill. a szakít, szakad igék tövével" - olvashatjuk a 46. szabálypontban. Magam a nyelvkövető jelleg körébe sorolom azt is, hogy nagyobb mértékben a 11. kiadásban szabályozták pl. - mint jeleztük - a földrajzi, az intézmény- és a márkaneveket, valamint a mozaikszókat. Vagy hogy számos szakmai helyesírási szabályzatot és szótárt adtak ki (I. Nyr. 108: 389); hogy megjelent a „Keleti nevek magyar helyesírása", illetve „A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása" (hozzácsatolva ,,Az újgörög nevek magyar helyesírása") c. munka (I. uo.). Stb. 5. És mit mondhatunk helyesírásunk jövőjéről?-- Az egész rendszer következetesen kifejlődött, reális alapokon nyugszik, kétségtelenül megvan a maga logikája. Ezen az úton tehát - már csak nyelvkövető jellegénél fogva is - mehet tovább. Egyébként várható az idegen (főleg angol) szavaknak és kifejezéseknek a beáramlása, újabb mozaikszóknak (idegen elemeket tartalmazóknak is) a létrejötte, esetleg még a normáknak (jóllehet szerintem nem kívánatos) fellazulása is. Stb. Mindez magával hozhatja - hozza — a szabályok finomítását, esetleg új (részben új) jelenségeknek a szabályba foglalását ~ de az eddigi alapokon. 19