Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

BACHÁT LÁSZLÓ: A debreceni diáknyelv néhány kérdése

unokatesó, cicalány, dekás; kajakos, szövegel, szívózik, oltári, állati, szédítő stb.) Több szó keletkezett elvonással (kaja, pia), mások rövidüléssel {dircsi, cigi, tesó). Szóvegyülést is találunk {elcsákliz = csak + pakliz), több mozaikszó {BMV, r?) is van, néhány szóban pedig a szóalak el torzításával találkozunk {gumma, dübbencs). Sok az idegen szó, főleg a tanult nyelvekből {pityorka, a köszönési formák, tantárgy-megnevezések), több tulajdonnévből köznév lett {piroska, gól iát, andersen). 4. A vizsgálataim azt mutatják, hogy a régi debreceni diáknyelvbői alig él néhány szó {internátus, senior, szekunda). Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a DOBOS-Szótár sok szava él ma a debreceni diáknyelvben, de ezek zömét DOBOS nem debreceni szóként adatolja (a leckét bevágja, puska, guba, csikó stb.). Nem nagy azoknak a szavaknak a száma sem, amelyek jellegzetesen debreceni diákszók. Ilyenek; présház, dirinó, oszkárok, tanagarak, hapcihológia, sokat kapál, tovább élvezi a társaságot, lecsó, zöldség, ühüm, mozog a lába, mocorog a talpa, dinnye, hosszúláb, kottás. Olyan szó is kevés van, amelyet csak a református gimnázium tanulói használnak: tahológus, internátus, diakónia, birodalom, fegyházi ének, szekunda, cica fiú, cica lány, nyál király, pretty, cicavirág, r^, protkás, uniform, tyemplomi ruha, fekete-fehér, Bocskai, man csesz. Meg kell jegyeznem, a református gimnázium diáknyelvi szókincséről, hogy ez a legszegényesebb. 147