Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

BOZSIK GABRIELLA: Intézménynévszerű elnevezések nyelvi és helyesírási kérdései

étierem>, Vén Diák eszpresszó stb. Annál is inkább helytálló ez, mert a köznévi elem gyakran elmarad, az egyedítést az első (és második) elem végzi: a Keletiből indultunk stb. A cégszerű elnevezésekben többször találkozunk olyan szóösszetételekkel, mint aranykalász, aranybárány, aranycsákány stb. Az AkH. 1984. 115. pontja értelmében ezek összetételként jelölendők, mivel olyan anyagnévi jelzős kapcsolatok, amelyekben az elő- és utótag is egyszerű szó. Az olyan idegen eredetű szavak, amelyek még nem eléggé ismertek, általában helyesírásukban sem magyarosodtak el. Helyes tehát, ha az átadó nyelv helyesírási szokásait megtartva, az eredeti alakjukban írjuk őket: Expo étterem, Mignon eszpresszó, Palatínus strandfürdőd. Nagy a tanácstalanság és következetlenség a filmszínházak helyesírásában még napjainkban is. A filmszínházak intézménynév voltát sokan megkérdőjelezik, mert azonosnak vélik a mozikkal, azok pedig nem nevezhetők önálló intézménynek. Például a Béke mozi a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat kisebb egysége, hisz több mozija is van a központi intézménynek. Az értelmező kéziszótár is a mozi-1 a filmszínház-z

aI, a filmszínház-at a mozi szóval értelmezi szinonimaként. A filmszínház hivatalos meghatározása: "(Játék) filmek nyilvános vetítésére való színházszerű intézmény" (ÉKsz. 410). Valóban a köztudatban a két fogalmat egymás helyett használják gyakran, mert a jelentésük között nincs nagy különbség. A filmszínház, mely saját épületben működik állandó jelleggel, saját vezetővel és megfelelő létszámú apparátussal, a mozihoz képest nagyobb, szebb építészeti szempontból is, esztétikusabb, ízlésesebb a berendezése. Nagyobb településeken, városokban, megyeszékhelyeken és a fővárosban is inkább filmszínházakat üzemeltetnek, amelyek bemutatójoggal is rendelkeznek, a kisebb községekben pedig a szakemberek jórészt bérelnek egy helyiséget filmvetítés céljára a művelődési otthonban, és azt nevezik el mozinak. A filmszínház tehát sok tekintetben közelebb áll a színházhoz, mint egy "egyszerű" mozi. Annak ellenére, hogy írásban soha nem fogalmazták meg a különbséget, a filmforgalmazással, a filmbemutatással foglalkozó szakemberek a filmszínházat magasabb kategóriának érzik a mozinál. Ezt viszont a helyesírásban nem tudjuk és haszontalan is lenne érzékeltetni kétféle különböző jelöléssel. A helyesírás könnyen elsajátíthatóságának elve miatt érdemes a filmszínházak nevét is a mozik analógiájára azonos módon kisbetűvel írni: Hunyadi filmszínház, Béke mozi. Az intézménynevek perifériáján találhatók az olyan névalakzatok, amelyekhez nem kapcsolódik igazi intézmény, mert egy-egy kiállítás, rendezvény, országos vagy nemzetközi vásár stb. elnevezései ezek. Tulajdonnévi jellegük azzal indokolható, hogy általában saját rendezőirodájuk, költségvetésük, egy139