Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

V. RAISZ RÓZSA: A Mi kszátfvelbeszélések mondatszerkesztése

szintmélység alakulását, így a mélységi mutató nem okvetlenül "követi" a többi mutató növekedését, illetőleg csökkentését. Adataink alapján a következőket állíthatjuk: Mikszáth novelláinak mondatszerkesztése kiegyensúlyozott, többszörösen összetett mondataiban is ügyel a tagmondatok kiegyenlített, a beszéd természetes ritmusának megfelelő terjedelmére, arányos szerkesztésére, elrendezésére. Műgondja erre irányul: a minél természetesebb, életszerűbb szöveg létrehozására. A bekezdés és a mondategész hosszúsága (a szerkesztettségi mutató) a Mikszáth-novellákban egyenletes, mentes a nagy ingadozásoktól. Ez közel áll a DEME LÁSZLÓ vizsgálatban szereplő fejtegető próza, illetőleg más kutatók (NAGY FERENC, P. EŐRY VILMA) novellákon kimutatott értékeihez. Nem áll viszont mechanikus összefüggésben a szövegterjedelemmel. A bonyolultsági mutató az összetett mondatbeli kapcsolások jellemzésére szolgál Jókai mondataiban több, Peteleiében kevesebb a kapcsolás, Mikszáth, Krúdy, Kaffka mutatói közel állnak egymáshoz. A mondategységek szintek szerinti megoszlása és a mélységi mutató milyensége az írói egyéni stílust jellemzi Mikszáthnál (Petelei, Kaffka szintmélysége kisebb), s nem függ a szöveg terjedelmétől a mondatok szintmélysége sem. Akár mind a harminc Mikszáth-novella adatait nézzük, akár csak az 1900-as évekből valókét (ezeknek "kortársa" ugyanis a Noszty-regény), mindenképpen eltérnek a regényrészletek adataitól (Mr. 1-3.) A regényfejezetek terjedelmesebb mondatokból állnak, magasabb a szerkesztettségi, bonyolultsági, mélységi mutatójuk, mint a novelláké, kevesebb bennük az egyszerű mondat -- jóllehet erősen párbeszédesek. Ha az adatok alakulását a novellák keletkezésének időrendjében nézzük (az időrendet jelzeteink mutatják), kiderül, hogy mérhető módon változott Mikszáth stílusa: mondat- és szövegszerkesztése, különösen a jókais hangvételű "Sárika grófnő"-höz, illetőleg a 70-es évek elbeszéléseihez viszonyítva. Nem fogadhatjuk el tehát teljesen azt a RUBINYI MÓZES óta közkeletű megállapítást, mely szerint "Mikszáth az ún. zárt nyelvi egyéniségekhez" tartozik. Témájuk, terjedelmük, alkotómódszerük tekintetében többé-kevésbé különböző műveket vizsgáltam, az összevetés mégsem lehetetlen: mind a kimutatott feltűnő mondatszerkezeti egyezések, mind a különbségek jellemző tulajdonságokat árulnak el a szövegekről: az epikai műnemen belül a műfaji különbségről (novella - regényrészletek), a közlésformák különbségeiről. Az idő előrehaladtával nemcsak a Mikszáth-elbeszéiések mondatszerkesztésében 81