Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

V. RAISZ RÓZSA: A Mi kszátfvelbeszélések mondatszerkesztése

1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. színt A % A % A % A % A % A % A % K 1 184 70,5 58 22,2 15 5,7 2 0,8 1 0,4 1 0,4 K 2 314 74,6 94 22,3 12 2,9 1 0,2 K 3 140 55,6 87 34,5 21 8,3 4 1,6 K 4 154 45,8 33 28,0 17 14,4 9 7,6 4 3,4 1 0,8 K 5 185 56,4 103 31,4 31 9,5 8 2,4 1 0,3 Mr 1 619 70,3 220 25,0 37 4,2 3 0,3 1 0,1 Mr 2 178 61,2 86 29,6 22 7,6 5 1,7 Mr 3 754 73,6 214 20,9 48 4,7 8 0,8 A mélységi mutatókat szövegenként számítottam ki; olyan módon, hogy a beszéd szintjén levő mondategységeket egy, az alárendelt mondategységeket annyi értékűnek vettem, ahányadik szinten állnak. A kapott értékeket összeadtam, és elosztottam a mondategységek számával. Kiszámoltam az egyszerű mondatok nélküli mutatót is, mivel a szinteződés voltaképpen csak az összetett mondatban jelentkezik. A mélységi mutató mindkét számítás szerint reálisnak látszó, ugyanis meglehetősen egyöntetű eredményt ad: akár számításba vesszük az egyszerű mondatokat, akár elhagyjuk őket, a szövegek sorrendisége csaknem azonos marad: a Mikszáth-novellák közül a "Bagi uram frakkban" és "Az újságfaló" mélységi mutatója a legmagasabb -- ezek egyébként jellegükben, sőt "műfajukban" is nagyon különböző szövegek -, s a legalacsonyabb "A kaszát vásárló paraszt"-é. Ez utóbbi teljesen érthető: ennek a novellának a bonyolultsági és a szerkesztettségi mutatójánál sincs alacsonyabb értékű, mivel rövidek a mondatai. A rövidmondatosság itt az elbeszélői kommentár és a szereplők beszédének arányaival magyarázható: a szöveg 65,4 %-a a párbeszédből áll. Mikszáth, Krúdy, Jókai, Móricz szövegeinek mélységi mutatói nagyobb értékűek, s a beszéd szintjén levő mondaegységek viszonylag kisebb arányúak, mint Peteleié és Kaffkáé. 79