Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

H. VARGA GYULA: A magyar szórend egy sajátos jelensége

1. egyenes sorrend: a/ összekapcsolt {fölad; b/ megszakított {föl is adja)-, 2. fordított sorrend: a/ kapcsolt {add föl); b/ megszakított {add már föl). Végezetül tekintsük át röviden az egyes sorrendi típusok használati gyakoriságát. Egy 5 mintából álló korpusz^ mintegy másfél százezer szóelőfordulásában az igekötős szerkezetek aránya valamivel több mint 7%. Ebből db % egyenes: összekapcsolt 8524 79,29 megszakított 494 4,60 fordított: kapcsolt 1691 15,73 megszakított 41 0,38 összesen: 10750 100 % Láthatjuk, hogy az igekötős szóelőfordulások túlnyomó többsége (83,89 %) egyenes sorrendű. Az összekapcsoltak magas száma mutatja, hogy ez az igekötő tipikus helyzete. Az elválók három csoportja az előfordulások 1/5-én osztozik (20,71 %). Ezek 3/4-e fordított kapcsolt szórendű, ez tehát a 2. jellemző sorrendi típus. A fordított megszakítottak kis előfordulási száma egzakt módon is igazolja, hogy ez az igekötős szerkezetek legritkább típusa, hisz az elválók (2226 db) 2%-át sem teszi ki. 1 A minták: 1. Ady Endre Vér és arany, A magunk szerelme, A halottak élén, Az utolsó hajók c. kötetei; 2. Az Élet és Irodalom 1980. évi. vezércikkei; 3. Buszlenko: Bonyolult rendszerek szimulációja (Műszaki K. 1972. 101—120. I.); 4. Ötödikes tanulók fogalmazásai; 5. Ötödikes tanulók szóbeli megnyilatkozásai. 38