Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

R. MOLNÁR EMMA: írásjelek ortográfiájának vizuális és auditív rendeltetése

incseikedve-kisikló, viIági-glóriás Fontos Ember." (H, GY. 9) A nagy kezdőbetűs tulajdonnevesiilt köznevek is a gúnyos hangvételt igazolják. A speciális írásjelek, mint a matematikában a + jel, csak számok összeadását jelzik, és nem emberi tulajdonságot. Az író olyan biztonságosan mozog a matematikai köznyelvben, hogy igen természetes módon iktatja ezt a jelet is a lineárisan írott szövegbe. „A munka ügyességet igényel, fürgeséget, bátorságot, lélekjelenlétet, megannyi + tulajdonságot." (E. P. - 3.) Az írásjeleknek csak azt a csoportját vizsgáltam, amelyek a jelzett művekben dominánsan fordultak elő. Meggyőződésem, hogy a jeleknek számbavétele és komplex elemzése igen ékesen bizonyítaná, hogy íróink nemcsak az írásjelek elhagyásával szándékoznak egyéni hatást elérni, de a változatos írásjelhasználattal szintúgy. 5. Összegezve: Az írásjelek tagolják, dimenzionálják és emfatizálják a szöveget -- vizuális megjelenítéssel audiális utasításokat is adnak. Elég a helyesírási szabályzatban rögzített alapfunkciót ismernünk, hogy minden eltérést értelmezni tudjunk. Az eltérés a szabályostól nem írói önkény, hanem a rendelkezésre álló eszközkészlet szabad, varaiábilis felhasználása. Ennek alaposabb feltárása gazdagítja stilisztikai eszköztárunkról való ismeretünket, mely ismeret birtokában könnyebben „dekódoljuk" az írói üzenetből a denotativ jelentésen kívül a konnotatív jelentést, sőt jelentésárnyalatokat is. 31