Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
R. MOLNÁR EMMA: írásjelek ortográfiájának vizuális és auditív rendeltetése
Figyelemre méltó a kerek zárójel és a szögletes zárójel kombinált alkalmazása. A HSZ.11. erre nem tér ki, csak egy (már idézett) régebbi szabályzatban olvashatjuk: „A zárójel v. rekesz v. rekeszje! két alakja: () [] közbevetett magyarázószókat, mellékes körülményeket rekeszt el két vessző vagy két gondolatjel helyett."(i. m. DR. REZEK: írj helyesen! 34.1.) E jelek halmozottan fordulnak elő a következő részben: „jóllehet a hat - különböző színű - telefon koszorúba rakva azzal fenyegetett, hogy tompa berregésével kizökkenti lés középütt, külön vörösbőr tálcán ott virított a Üla telefon is, a „forró drót" (mert ezt a titkot is elárulhatjuk annak épülésére, aki nem tudná: az egész földkerekségen a Fontos Ember volt az egyetlen magánszemély, aki egymagában államnak számított, kivel kormányok, államfők, pápák, nagyvezérkarok állandóan keresték és forró dróton keresztül tartották fenn az érintkezést ínem lévén olyan elhamarkodott Döntés, hebehurgya Véghatározat, amelyet á Fontos Ember szabatosan formulázott magántanácsával föl ne tartóztathatott volna rövid percekkel a Végzetes Sötétbeugrás - az emberiség kollektív öngyilkossága előtt (nos, jóllehet e telefonok hetes ütege folyvást kizökkentéssel fenyegetett )))! , a Fontos Ember nem hagyta zavartatni magát" (H. CY. 8.) Az első zárójeles közbeszúrást követi a második kiegészítés, a harmadikos az egész „közbevetés rendszer egyszerre zárul, illetve oldódik fel. Az elbeszélés során újabb meg újabb gondolatok társulnak a közbevetéshez, szinte össze is kuszálódhatna a többlépcsős kiegészítés, ha nem vezérelne a zárójelek előtti és a zárójeleket követő rész. Ezt összeolvasva azonnal egyszerű a szerkezet is és a közlendő is - így: „Jóllehet a hat - különböző színű - telefon koszorúba rakva azzal fenyegetett, hogy tompa berregésével kizökkenti, a Fontos Ember nem hagyta zavartatni magát." A fontoskodásnak sokféle terjeszkedő ágát-bogát szemlélteti az író (a többlépcsős) közbevetéssel. A következő példa hasonló zsánerű, csak egyszerűbb képletű zárójelezéssel. Azt is példázza, hogy az író következetesen alkalmazza az általa választott írásjeleket, központozási metódust. „Mire Huf lender jnadrágját leporolva (amelyen térdepelt volt Tömpe Barna íróasztala alatt (hogy hátha ott találja, egy borítékban aláragasztva (ahogy a kvarglit szokás ))) ] (H. Gy. 13.) - beérte azzal, hogy a felbosszantottak módján, Samu bácsit a kérdések özönével árassza el. De Samu bácsi -le keresztkérdések özönét (nem úgy állta, mint erős bástya, hanem mint rés: H-- eleresztette a füle mellett." (H. GY. 13. Az idéző mondat gondolatjellel kapcsolódik az idézethez, zárójellel felcserélni nem szokás. Ha mégis megteszi az író, egyéni jelölésformát választ. A múltban lezajló párbeszédnek a felidézésére tartja alkalmasnak az író: 29
