Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
R. MOLNÁR EMMA: írásjelek ortográfiájának vizuális és auditív rendeltetése
3. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek - zárójei „Az olyan szót vagy szókapcsolatot, amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba, vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük" -olvashatjuk a HSZ. 11. 250. pontjában. Vagyis a kommunikáció síkján folyik a párbeszéd, esetleg csak egy irányba áramlik az információ, s meglehet, dialógus vagy álmonológ a közlendő műfaji jellemzője, mégis egyszer-egyszer az író kiegészítő információval pontosít. Maga a forma, tehát az, hogy vesszőt, gondolatjeleket vagy zárójelet használ az író, csak a másodlagos, lényeges a közbevetés, a más síkra terelődött kiegészítő információ. Inkább a tartalma a fontos, hogy egész rövid vagy hosszabb a közbevetés, azaz rövidebb vagy hosszabb időre tereli el a fővonalról az olvasó vagy hallgató figyelmét. Említésre méltó a közbevetett rész vagy szó tartalmi súlya is. Vagy megtartja az eredeti gondolatmenetet, vagy messze elkanyarodik a közbevetéssel. Elég sok zárójelet találtam a vizsgált korpuszban, ez arra is bizonyíték, hogy többet akar mondani az író, mint amennyit egy síkon közölni lehet, méghozzá plasztikusabban, kiegészítő információkkal, Pl: „Az asszony csak ötven vagy több év múlva gyors (jó) halála előtt néhány hónappal mondta el ezt a fiának." (B. A. 2- .) A gyors halál közbevetett minősítése, ti. hogy jó, lehet a rokonok, ismerősök véleménye, nem volt ideje szenvedni, 'gyorsan halt' meg jelentéssel. Nem bántó, inkább pozitív közbevétés; szinte közhelyszerű a használata. A halál negatív érzelmet keltő jelentését oldja, illetve semlegesíti, bántó élét veszi a közbevetés. A következő is hasonló zsánerű, csak a kiegészítés kerül zárójelbe, nem közbevetés. „Őrködnöm kell, türelmesen kivárnom az alkalmas órát, amikor nekivághatok. (Éjjel.)" (B. A. 122.) Zárójel és pont nélkül is kapcsolódhatna a mondathoz, de így nagyobb jelentőséget kap, külön nyomatékot. Ti. a zárójelen kívüli rész csak azt mondja, hogy alkalmas időpontot keres, a zárójeles pedig azt, hogy már meg is találta. A közbevetés a tartalmi információ síkjáról egy mélyebb konnetatív jelentést hordozhat, sőt a hozzá tartozó hangulatot Is sugallja. „- Azt mondta, tanár íesz. Apját a szombati ballagást követő pénteken („ tovább, továb b") szélütés érte... szeme alatt véreres-sárga holdsarló." (B. A. 84.) A kommunikációs szituációban a „közlő" valakinek beszél az élete alakulásáról, de egy tragikus esemény miatt másként alakult a sorsa. Ez csak 26
