Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

BACHÁT LÁSZLÓ: A debreceni diáknyelv néhány kérdése

ünnepeken legációba jártak a diákok, és a sacra bursá-ba gyűjtöttek az iskola részére. Tyi/ológus-nak nevezték a teológusokat, füielógus-nak a filológusokat és füíesgófus-nak a filozófusokat (S. Debreceni absurdum. Magyar Hfrlap, 1973. jan. 17. 8,), Ad arma! volt a diáktűzoltóság felszólítása tűzoltásra. A lódiákok húzták a vízhordó szekeret, a fővi'zész kormányozta. A kisbotos-r\ak és a nagybotos-nak nagy szerep jutott a tűz helyének megközelítésében, de máskor is vezető diákok voltak. Az ivászatot hőtan izéfás-r\ak nevezték, hiszen borvirágot szedtek. Századunk első évtizedeiben a debreceni diáknyelv is megmagyarosodik. Innentől kezdve nagyobb közlemény már — tudomásom szerint - nem jelent meg. 2. Ahogy tanulmányom elején említettem, nem szándékozom feldolgozni a debreceni diáknyelvet. E tanulmányomban az öt középkokú intézményben összegyűjtött szókincs alapján három kérdést akarok megvizsgálni: 1. a régi debreceni diáknyelvi szókincsből él-e valami még a mai diáknyelvben; 2. különbözik-e a debreceni diáknyelv és az országos diáknyelv; 3. a debreceni református gimnázium és kollégium diáknyelve mutat-e eltéréseket a városi diáknyelvtől. Ui ez az intézmény megmaradt felekezeti iskolának, és jóval zártabb közösségnek tűnik, mint a többi iskola közössége. E kérdések megvizsgálásához nézzük meg, milyen szók élnek a debreceni diáknyelvben. Először az iskolai élet szavait vizsgáljuk meg, majd a mindennapi élet fogalmainak a megnevezéseit. a) Az iskolákat és azok tanulóit egyformán nevezik meg a debreceni diákok: TÁG a Tóth Árpád Gimnázium, tanulói a tagosok, Csoki a Csokonai Gimnázium, tanulói a csokisok, Fazék a Fazekas Mihály Gimnázium, tanulói a fazekisták, Vegyi a Vegyipari Szakközépiskola, vegyisek a tanulói, Re fi a Református Gimnázium, és refisek a tanulói stb. A Református Gimnázium azonban kapcsolatban áll a Ref. Teológiával, így teológián ak nevezik a lelkészképzőt, a hallgatóit tahológusoknak. Általában az iskola suli, sulesz, sulej, sulkó, isi, Debrecenben még présháznak is nevezik. A kollégium koli, kolesz, zárda, kóter, börtön, a református gimnazisták internátusnak, sőt diakóniának is nevezik . Az igazgató diri, főnők, nagyfőnők serif, góré, csak debreceni megnevezés: dirinó. Az igazgatói iroda: diri ház. A tanárok tancsik, okftók, hajcsárok, Debrecenben még oszkárok, tanagarak, az osztályfő őszi, ofő, oszifő. A tantárgyak: rohadalom, birodalom /Irodalom), nyögtan (nyelvtan), töri, törci, töci, töresz (történelem), mat, matek, népnyomorftó (matematika), fízi, fizász (fizika), biosz, bajológia, dögtan (biológia), rémtan (mértan), kornyika (ének), fegyházi ének (egyházi ének a ref. gimnáziumban), ruszki, Iván-nyelv (orosz), ing/is fángol), tesi, bukfencóra (testnevelés), hapciholócia (pszichológia), csak Debrecenben. 142