Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

ZlMÁNYl ÁRPÁD: A nyelvművelés és a sajtó (Elvek, módszerek 1945-1985 között)

A Műszaki nyelvi tanácskozás tapasztalatai. 1963. május 29. (Nyr. 1963: 505). Tájékoztató a Nyelvművelő Munkabizottság 1964. február 27-i üléséről (Nyr. 1964: 345). SZÉKELY ARTÚR: Egy megyei napilap helyesírása (Nyr. 1966:14--8). IMPLOM JÓZSEF: Megjegyzések egy hetilap helyesírásához (Nyr. 1967: 302-6). Tájékoztató a Nyelvművelő Munkabizottság 1969. december 15-Í üléséről (Nyr. 1970: 260). RUZSICZKY ÉVA: A nyelvi lektor munkájáról (Nyr. 1976: 7-14). A fentiekből megállapítható, hogy nyelvészeink kétirányú munkát folytattak. Egyrészt a Nyelvművelő Bizottság (ill. Munkabizottság) által meghatározott rend szerint nyelvi szempontból elemeztek, vizsgáltak egyes napilapokat és szaklapokat, másrészt pedig vállalták nyelvművelő cikkek írását, illetőleg szorgalmazták rovatok létesítését. 5.3.2. 1955 után a nyelv ügye iránti fokozódó érdeklődésnek köszönhetően mind több lap indította meg nyelvművelő rovatát. Bár az 1950-es éveket a publikációk számát tekintve az egyenetlenség jellemezte, 1957-58-ban tapasztalható az első időleges föllendülés, amelyet rövid visszaesés követett. Az 1960-as évektől kezdve a fővárosi napilapok egyre nagyobb teret szenteltek a nyelvművelő cikkeknek, a vidéki újságok azonban nem jeleskedtek. Szórványosan közöltek idevágó írásokat a Dunántúli Napló, az Észak-Magyarország, a Délmagyarország, a Kisalföld és a Vas Népe hasábjain. 1963-tól rendszeressé vált a Hajdú-bihari Napló rovata. 1969-től fölzárkózott mellé a Heves megyei Népújság, a Kelet-Magyarország, a Petőfi Népe és a Somogyi Néplap. Az 1970-es évektől már a vidéki napilapok is fórumot adtak a nyelvi vonatkozású közleményeknek. 6. Az újságok nyelvi színvonalának emelése céljából már 1947-ben fölvetődött nyelvi lektorok, nyelvi szerkesztők alkalmazásának az ötlete. TÖRÖK SÁNDOR javaslata így hangzott: "Nagy napilapjaink régebben megtették, hogy tartottak egy-egy írót, aki a kéziratokat átfésülte. Talán ha a sajtó újra megengedheti magának, hogy sajtó legyen, akkor a kiadó ismét ehhez a bevált módszerhez folyamodik" (Az újságok nyelve és a hivatalos nyelv. Msn. 1947: 24). 6.1. Sajnos, a jóslat nem vált be. A fejlődés megtorpanásának többféle oka volt: szervezésbe!i, anyagi, szemléleti egyaránt. LŐRINCZE LAJOS szerint közrejátszott ebben a nyelvművelés fogalmának leszűkítése: "Jórészt ennek tulajdonítható, hogy a nyelvész szakemberek egyre kevesebben és egyre kisebb mértékben vettek részt ebben 123