Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

FEKETE PÉTER: Tiszaszőlős helyneveinek tipológiája

Megkülönböztető eleme nem alakult ki. Az 1 élő név a típusnak 3,70 %-a, az egész névanyagnak 0,20 %-a, az élő neveknek 0,38 %-a. A régi erdő kiirtása utáni állapotot mutatja a név. A vízszabályozással járó erdőirtás emléke. A kivágott fák után keletkezett sarjadó, fiatal hajtásokról nevezték el. A művelés következtében rövid ideig tartó volt ez az állapot, a cserjéket a művelés érdekében hamar kiirtották, ma már nyoma sincs. A tájrész egy összefüggő nagy területnek a része. A név fennmaradása nem valószínű. Megkülönböztető elemként 2 névben fordul elő. Mind a kettő élő név: Cserje-átjáró, Cserje-járó /I. alapelemüknél/. A cserje összesen /megkülönböztető elemként is számítva/ 3 névben fordul elő. Az egész névanyagnak 0,61 %-a. Valamennyi élő, az élő neveknek 1,14 %-a. erdő\ 'nagy fákkal, vad növényzettel benőtt terület a Tisza mellett'. Önállóan, egyelemű névként nem él. Alapelemként 6 névben található meg. Megkülönböztető elemei: ragadványnév + családnév + keresztnév: Német Kis Jancsi erdeje /--/; a tájrész állapota, jellemzője: Öntés-erdő /--/; táj résznév: Aranyosi-erdő, Dunakunyhóerdő, Göbe-erdő /--/, Csű-erdő, A 6 név a típusnak 22,22 %-a, az egész névanyagnak 1,23 %-a. Élő név ma is 3, az erdő neveknek 50 %-a, a típusnak 11,11 %-a, az élő neveknek 1,14 %-a, az egész névanyagnak 0,61 %-a. Az adatközlők szerint "rfgen töb vóut az erdőü a majma/'. Ez a nevekben nem jelentkezik, hiszen a nevek megterhelése csekély, csak a típuson belül magas a százalék Ez arra mutat /a kataszteri iratok is igazolják/, hogy régen a Tisza mellett, az árvízmentesítés előtt a mainál jóval szélesebb, jóval nagyobb területen volt erdő. A név megmaradt, de az általa jelölt terület nagy mértékben leszűkült. A nevek további csökkenése várható. Az Aranyosi-erdő eltűnt a Tisza II. építésével, a Göbe-erdő az Akácos részévé vált, a Csű-erdő is a Holt-Tisza kis területére zsugorodott. Korábban az erdő jóval nagyobb szerepet töltött be a lakosság életében a mainál. A lakosság fiatal férfi tagjai télen "ríszibé

1 erdőt vágni jártak /a kivágott fa 1/3-a a favágóé volt/. A szalma, "csutkafzík' /kukoricaszár, amiről a levelet a tehenek már lerágták/, "gané" /nyáron taposással előállított, kockára vágott száraz trágya/ mellett az erdőn kivágott fa szolgált tüzelőül. Fát soha nem vettek, a szükségletet mindenki biztosította magának a téli erdővágás idején. A Német Kis Jancsi erdeje nevet is ide soroltam, bár a hivatalos iratokból ítélve helymegjelölés lehetett. Arra azonban sok példa van/pl. a dűlő köznévvel alkotott nevek/, hogy a hivatalos megjelölés névvé vált. Nem kizárt, hogy ebben az esetben is előfordulhatott a névhasználat is, ezért névként számítottam. 105