Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bárdosné Greskovits Zsuzsanna: A szőlőterület kihasználtsága az egri borvidéken az 1980-as évek végén

Vajon kiknek az érdeke az el bürokratizálódott nagyüzemi struktúra fenntartása a termeléstől az értékesítésig? Nem kellene-e minél gyorsabban, a termelők biztonságát figyelembe véve, tulajdont váltani, hiszen a szőlőtermelés még ma is olyan ágazat, amely a leggyorsabban reagálna a privatizálásra, mivel évtizedeken át a "vagyonszerzés" lehetőségeként élt a köztudatban. És milyen legyen ez a változás? A potenciális termelők érdekein túl, okvetlen népgazdasági érdek is, hogy a táj lehetőségeit kihasználva végre a leggazdaságosabb növénykultúrát alakítsuk ki mindenütt, és ne hagyjuk veszendőbe menni azokat a termelési tapasztalatokat, amelyek itt, az egri borvidéken évszázadok alatt felhalmozódtak. Sajnos, a mostani tendenciák kifejezetten ez ellen hatnak. A jelenlegi termelés-feldolgozás-értékesítés rendszere olyan mértékű inproduktiv apparátust tart fenn, hogy már alig-alig működik. Napjaink feladata, hogy ezen változtassunk, akkor talán újra tartalmat nyernek Petőfi szavai is: "Hol jó bort érzek, betérek. Ne térnék hát Egerbe? Ha ezt a várost elkerülném, az Isten is megverne." II. A BORVIDÉKEK TERÜLETI KIJELÖLÉSE A szőlő- és bortermelés egyike mezőgazdaságunk nagy történelmi múlttal és gazdag hagyományokkal rendelkező ágazatainak. Jelentőségét hazánkban egyrészt intenzív jellege adja, amely kifejezésre jut nagy munkaigényességében, a magas beruházási költségekben, és az általa hozott termelési értékben is. Másrészt jelentőségét fokozza az a sajátossága, hogy szőlőműveléssel a szántóföldi növények termelésére kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas talajok is hasznosíthatók. Különösen igaz ez történelmi borvidékeinkre. Mezőgazdasági termelésünkben a szőlő különleges szerepét és fontosságát az a tény is jelzi, hogy időszakonként újabb törvénycikkek, rendeletek szabályozzák a szőlőtermesztést. 1936-ban került sor a zárt szőlőtermelő körzetek kijelölésére. Ezt követte a szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló 1959. évi 23. sz. törvényrendelet és az ennek végrehajtására kiadott 2/1959. FM-ÉLM. számú rendelet. 4