Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Pozder Péter: Eger kiskereskedelmi vonzáskörzete

Az adatokból is kitűnik (2. táblázat), hogy Gyöngyös az 1 lakosra vonatkoztatott értékeket tekintve megelőzi a megyeszékhelyt. Eger megyei szinten mégis jelentősebb kiskereskedelemmel rendelkezik, mert Egerben a megye lakosságának 17,4 %-a él, ugyanakkor a megye kiskereskedelmi forgalmából 25,7 %-kal részesedik. Gyöngyös esetében 10,5 %, illetve 12,2 % a két érték. Az egri járás összes kiskereskedelmi eladási forgalma 1980-ban 3.895 millió Ft volt, ebből Eger és a három város környéki község (Szarvaskő, Feisőtárkány és Noszvaj) 70 %-kal részesedett! Gyöngyös csak 62 %-kal részesedik saját járásának forgalmából. Ha a járások bolti összalapterületéből való részesedést hasonlítjuk össze, akkor Eger 63,6 %-os, Gyöngyös 55,4 %-os értéket mutat, tehát az egri járás kevésbé ellátott, mint a gyöngyösi. A két város által ellátott vidéki lakosság számát a Christalleri képlet alkalmazásával meghatározva Egerre 31.151 fő, Gyöngyösre 30.224 fő értéket kapunk. Ez is mutatja, hogy Eger szerepe valamivel jelentősebb, mint Gyöngyösé a vidék ellátásában. 2. táblázat A kiskereskedelmi boltok forgalmának jellemző adatai (1980) Település 100 lakosra jutó bolti alapterület (m

2) n 1 m-re jutó évi forgalom (1000 Ft) 1 lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom (1000 Ft) 1 lakosra jutó iparcikk forg, (1000 Ft) Eger 58,8 74,5 43,8 26,0 Gyöngyös 58,4 92,0 53,8 34,4 Hatvan 55,1 76,1 41,9 24

ä2 Bélapátfalva 43,5 76,2 33,1 15,1 Pétervására 67,0 49,0 32,8 20

P0 Párád 53,9 60,9 32,8 14,1 Recsk 59,0 72,0 42,5 26,4 Verpelét 38,1 68,8 26,2 16,0 Kál 39,4 87,3 34,4 20,7 Füzesabony 56,9 76,9 43,7 26,9 59