Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Karászi István: Az egri csillagda története

Hell kívánságára a délvonlat carrarai fehér márványból kellett elkészíteni és nem fából, mert ezek járás-kelés közben "megereszkednének", s az instumentumok nem állnának szilárdan. A márványlapok Olaszországból hosszú úton érkeztek Genován, az Alpok hágóin, Bécsen át és dereglyén a Dunán jutottak Budára, majd onnan "szalmával degeszre tömött furmányos szekéren" döcögíették az egri fuvarosok a rakományt rendeltetési helyére. A délvonal három sávból áll. A középső sáv 12 darab carrarai márványlapból van. A másik két sáv részben márvány, részben tárkányi kristályos mészkő. A márványlapok már megsárgultak, de így is szépen verik vissza a beeső napsugarakat. A levetített fénykör 11 h 36 perckor pontosan s dél vonal közepén áll. A rézlap, amelyre alkalmazott lyukon át a Nap besüt a csillagda nyugati termébe, az 1778-as évszámot viseli. Attól fogva Egerben így jelezték a valódi delet: a csillagász felkiáltott a nyolcadik emeleti teraszra, ahol egy ügyeletes diák őrködött, és a jeladásra meghúzta a torony délnyugati sarkán csüngő kis harangot. Hangja hallatára az egri templomok harangjait megkondították. így történ ez 1890-ig. Baross Gábor miniszter ekkor elrendelte (a vonatközlekedés megindulása miatt), az órák ne a helyi időt mutassák, hanem alkalmazkodjanak a zónaidőhöz. Azóta Egerben sem a valódi dél idején harangoznak. Madarassy egri megfigyelései főleg a Jupiterrel, s holdjaival voltak kapcsolatosak, amelyeket 1776-tól észlelt, bár közben még sokáig folytak az épület befejező munkálatai. A csillagvizsgáló torony hatalmas teste szervesen kapcsolódik az építészeti együttesbe ~ mint ahogy a csillagászat is része lett volna az egyetemi oktatásnak. Az épület nyugati oldalának közepén emelkedik, 53 m magas. A tizedik emeleti teraszról az egész város és a környező dombvidék is áttekinthető. A terasz közepén kis forgókupolás építményben van elhelyezve a tükrös szerkezetű camera obscura. Ebbe szerelték be az ún. Panoráma periszkópot, amit szintén Hell tervezett a vendégek mulattatására. Fő alkatrészei egy állítható síktükör, egy domború lencse, melyen át a sugarak a sötét kamrában elhelyezett asztalra esnek, a város képét színesen odavetíti. Ennek ma is nagy sikere van. Hell ennek pontos beállítására is gondolt. 1776-os év elején üzente, hogy a Camera Obscurában — jövetele előtt — semmi se történjék. Csak a fókusztávolság megállapítása után állították be a tükröt. 1779. január 1-jei levelében is támogatásáról biztosította a püspököt. írja: "... hírt fogok szerezni Egernek, gondoskodom arról, hogy a világ tudomást szerezzen az egri Speculáról." 41