Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bodnár László: A szőlő- és bortermelés gondjai, különös tekintettel az egri és a mátraaljai történelmi borvidékre

ami a IV. ötéves tervidőszakra már 958 hektárra esett vissza. A szőlőtermesztés fejlesztésére hozott újabb határozatok és a különféle állami támogatási rendszer hatására 1975--1980 között már ismét 2.353 ha, 1980-1985 között pedig 1.750 ha az új szőlőtelepítés. Jól bevált forma a háztáji célú nagyüzemi telepítés, a "tömbösített háztáji" nagyüzemileg integrált rendszere. Meghatározó feltétel volt a fejlesztési források bővülése, amelyet az amortizáció és nyereségági fejlesztési alapok mellett kedvezőbben egészítettek ki az 1974-ben életbelépett és ma is érvényes támogatási rendszerrel. Heves megye szőlőterületének alakulása általában tükrözi a gazdaságtörténeti szakaszok hatásait. A válságos időszakokban a területcsökkenés, a fellendülés éveiben a területi felfutás a jellemző. 198l-ben az ország szőlőterületének 53 %-a az Alföldön, 30 %-a a Dunántúlon, 17 %-a pedig Észak-Magyarországon található, Heves megyén belül az Alföldi borvidék (563 ha, 4,97 %), az Egri borvidék (3.296 ha, 29,13 %!), és a Mátraaljai borvidék (7.459 ha, 65,90 %) helyezkedik el. Az összes szőlőterület 1981 -ben 11.318 ha volt, ez a hegyvidéki borvidékekből 29,5 %-os, az összes borvidék területéből 10,5 %-os arányt és végül Magyarország szőlőterületéből 7,9 %-ot jelentett. 1981-ben a megyében 27 mezőgazdasági termelőszövetkezetben 9.361 ha-on (ebből: a közös gazdaság részesedése 6.927 ha, 74 %, a háztáji 2.434 ha, 26 %) a megye szőlőterületének 82,7 %-án és az ország szőlőterületének 6,5 %-án termett szőlő. A termő és nem termő szőlőültetvények a termelőszövetkezetek összes területének 4,4 %-át foglalták el. A szőlőágazat itt mind népgazdasági, mind pedig vállalatgazdasági szempontból meghatározó, különösen a két történelmi borvidéken. 1981 -ben az ültetvényeik 95 %-ában domb-, hegyvidéki, 5 %-ában síkvidéki területen helyezkedtek el. 1981-ben a szőlőültetvények 0,6 %-a 20 évesnél idősebb, 16,3 %-a 17-20 év, 40,8 %-a 11-16 év, 13,3 %-a6~10 év közötti, 8,7 %-a 4-5 éves. A nemtermő, fiatal ültetvény részesedése 20,3 %. A termőszőlők telepítési rendszerét tekintve az állomány 11,5 %-a hagyományos, 78,4 %-a 300-350 cm, 10,1 %-a a 350 cm feletti térállású. Tehát a terület 88,5 %-a korszerű. A termelőszövetkezetek üzemi nagyságát vizsgálva a legnagyobb terület 1982-ben volt, 7.058 ha. A termő ültetvények aránya jónak mondható, 79,3 és 83,9 % között változott 1981 és 1985 között. A háztáji gazdaságok szőlőterülete az öt év vetületében 2.282 ha és 2.499 ha között változott, a termőterület aránya 74,9 és 80,7 között alakult. 23