Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Sándor Jószef: A hócsapadék és a havas napok alakulása a Bükk hegységben

Az így megismert adatokat táblázati rendszerbe foglaltuk havi és téli időszak (novembertől márciusig) szerint. A csapadékmérő állomások átlagos magassága 402,3 m, térbeli elhelyezkedésüket az 1. térkép, illetve az 1. ábra mutatja. A térképen szereplő számok az állomások az 1. táblázat szerinti sorszámaival azonosak, a továbbiakban utalásainkban is erre hivatkozunk. A hócsapadék magasság szerinti változásait, havi átlagait a magasság függvényében vizsgáltuk meg. A magassági szintek szerint rendelkezésünkre álló adatok alapján a magasságot független, míg a hócsapadékot függő változónak tételeztük fel. Az értékpárokat koordináta rendszerben ábrázolva különböző pontok sokaságát kaptuk (2. ábra). A kapcsolat egyértelműen sztochasztikus jellegű lineáris összefüggést mutat, amely az alábbi egyenlettel írható le: Y

c

s = ao + a 1 x ahol Y

c

s = a hócsapadék mennyisége x = tengerszint feletti magasság a^ = konstans a 1 = konstans Ezután a fenti regressziós egyenes egyenlete alapján meghatároztuk az adott magassághoz tartozó — számított — hócsapadék értékét, majd ezt viszonyítottuk az észlelt mennyiségekhez. Azokon a helyeken, ahol az észlelt csapadék mennyisége volt a nagyobb, ott hócsapadék töblettel álltunk szemben, ahol kisebb, ott hiánnyal. Viszonyukat %-ban fejeztük ki, ahol az észlelt adat megfelelt a számítottnak, azt 100 %-kal jelöltük. A kapott adatokat havonta és a téli időszakra vonatkoztatva térképekre rajzoltuk, így megkaptuk a Bükk hócsapadék-többlettel és -hiánnyal rendelkező területeit. Hasonló eljárást követtünk az átlagos havas napok számának és az átlagos hóvastagságnak a meghatározásánál. 2. A hócsapadék magasság szerinti alakulása Az előző fejezetben ismertetett módszer alapján a rendelkezésünkre álló adatokból kiszámítottuk a konstansokat, a terület átlagmagasságára vonatkozó havi, illetve téli hócsapadékot, a magasság és a hócsapadék-növekmény közötti korrelációs együttható értékét, hogy megállapíthassuk a két tényező Hl