Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.

Hiányolja, hogy az Árpád-kori falképfestészet anyagával általában nem foglalkoztak olyan mélyen és részletesen, mint magával az épületekkel. Ez alól Feldebrö az egyetlen kivétel. Románkori falképeink ikonográfiái sajátosságait általában nem lehet megállapítani, mert ehhez túl kevés a fennmaradt anyag. Nagyobb összefüggéseiben és a többi hazai freskóhoz képest jó állapotban fennmaradt a feldebrői falkép, amely mutatja, hogy a mennyei hierarchiának mely alakjait s ezenkívül mely bibliai jeleneteket (az eucharisztikus-áldozati vonatkozásúakat) találták fontosnak megjeleníteni egy jelentősebb XII. századi kifestésen. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy kriptafreskóról van szó.

1

4 A kripta különleges alaprajza és alacsony boltozatrendszere megnehezítette a festő dolgát. A szokásos hosszházas elrendezés helyett itt keresztbe széles hajó, a megszokottól eltérő apszisboltozat s a hajóban álló alakok festésére alig alkalmas kis boltozatdarabok álltak rendelkezésre. A feladat feltehetően az volt, hogy a festő a középbizánci, illetve nyugati templomok fontos ábrázolásait megjelenítse." 5 A feldebrői falképek hazai művészetünk szempontjából nagyon jelentősek, hiszen az országon belül elkülönülten, a külföldi anyagban kielégítő párhuzam nélkül állnak. Hiányoznak a mércét jelentő kortársalkotások, melyek segítenének jellegének, helyének, jelentőségének meghatározásában.

3

6 Tóth Melinda szerint a feldebrői kriptában két festett réteg különböztethető meg. A korábbi réteg elsősorban a szentélyt díszítette, majd a második festés során erre ráfestettek, amely díszítés így már az egész kriptát elborította. Tóth Melinda ezzel a második, jelentős méretű felületeket borító kifestéssel foglalkozik. A festő a szűkebb értelemben vett mennyei szféra megjelenítésére a szentély fölötti boltozatot használta, míg a mennyei Jeruzsálem földi tagjait a hajóban ábrázolta, medalionos biisztökként. A szentélyben Krisztus maga is medalionba foglalva jelenik meg. Az evangélistaszimbólumok jelenléte arra utal, hogy a kiindulópont itt is a szokásos Majestas Domini-apsziskép volt, a boltozat formája miatt azonban a főalakot leegyszerűsítették. A feldebrői Krisztus valószínűleg nem a bizánci kupoladíszek centrálisán elhelyezett Pantokratorának leszármazottja, hanem valamely monumentális apszisbeli látomásé. Ez a látomás nem végítéletszerü, inkább ótestamentumi: Krisztus könyvének felirata mellett erre utal a hajó ótestamentumi alakjainak sora. (Krisztus könyvének felirata: EGO 3

4 Tóth Melinda 1974. 18-19. 3

5 Tóth Melinda 1974. 30. 3

6 Tóth Melinda 1974. 27. 301