Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

HEGYESI HUDIK MARGIT: A romantikus dal kialakulásának körül-ményei és három Schubert-dal művészi előadásmódjának sajátosságai

szeresen tartottak felolvasásokat, kirándulásokat, zenés összejöveteleket („Schubertiádálc'). A kör legfőbb tagjai voltak: Franz von Schober, Mayrhofer, Spaun, Schwind és a nagy tekintélyű operaénekes, dalainak első felfedezője és tolmácsolója, Michael Vogl. O maga azt írta Schubertről: „Semmi sem bizonyította be oly kézzelfoghatóan egy jó énekiskola hiányát, mint éppen ezek a Schubert-dalok. Ha ilyen létezne, ezeknek az igazán isteni ihlettel megkomponált daloknak, eme éles és tiszta látású zenei clairvoyance (különleges kitalálóérzék) termékeinek, az egész világ azon tájékain, ahol a német szót megértik, lehengerlő általános hatást kellene gyakorolniuk. Schubert alkotóművészetének két központi tere van: egyiket a dalok, másikat a hangszeres művek alkotják. Az újfajta téma és hangulatkör (az intim, árnyalt személyes érzésvilág) már nem kívánkozik a régi nagy zenekari formák közé, sőt a miniatűr kereteket igényli. így kerül a magányos, mély érzésű, szabadságra vágyó, a rendkívül színes képzelettel megáldott Schubert művészetének középpontjába a dal, amely az egyik legalkalmasabb műfaja a szubjektív hangulatnak a tömör, szűkszavú, szuggesztív kifejezésére. Dalt úgy ír, ahogy gondolkodik, ahogy érez, ahogy beszél. Fantáziája a lét intuitív megérzéseitől vezettetve zeneileg dolgozik. A szöveg az O művészi elképzeléseiben csak a hangulatok és az érzések kulcsaként szolgál. Ulrich Michels „abszolút zenésznek" tartja, akinek a szöveg csak hangulatok és érzések kulcsaként szolgál. Schubert dalai azért olyan különlegesek, értékesek és lenyűgözőek, mert a szavak minden logikáján túl tisztán zenei valóságot hoznak létre. A szerző a korabeli gyakorlatnak megfelelően az előadási jelekkel meglehetősen szűken bánt, de erre a néhány zenei instrukcióra jellemző volt a szabatos pontosság. Főleg a több strófás dalokból hiányoztak a részletes előírások azért, hogy nagyobb szerepet kapjon bennük a versszakról versszakra változó szó- és hangulattartalom. Azt a kevés dinamikai jelzést, amit közölt, főleg a zongora szólamába írta, megbízva az énekes művészi felfogásában, ízlésében, stílusérzékében, képzelőerejében. Énekeseitől azért kívánt visszafogottságot a kifejezés és a mimika terén, mert a dalokban minden „meg van komponálva". Dalait ambitusuk, zenei, szövegi, hangulati és érzelmi tartalmuk miatt többféle hangfajra írta Schubert. Saját magáról, tényekről, szeretetről, csalódottságról így ír: „Számos testvér között nőttem fel. Apám és anyám jó volt. Én mélységes szeretettel csüngtem rajtuk. Apám egyszer egy pazar lugasba vitt minket. Testvéreim nagyon boldogok voltak. Én ellenben szomorkodtam. Apám azt parancsolta, hogy s Fábián László: Franz Schubert elete és kr onikája (44. o.). 245