Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

LISZTÓCZKY LÁSZLÓ: Versekben tündöklő Erdély

világháború után először erdélyi antológiákba Jékely Zoltán versei: azóta az ő életművére is bejelentette igényét az erdélyi magyar könyvkiadás és irodalomtörténet-írás. Mivel nemcsak kötetekből, hanem régi és új folyóiratokból is válogattam, olykor a legnagyobbak arcképéhez is sikerült új vonásokat rajzolni: Bartalis János Isten kezében és Isten orgonája, Dsida Jenő Kóbor énekek című költeménye az Erdélyi Helikon hasábjain, Szilágyi Domokos Ér mellék című alkotása az Igaz Szó 1957-es Ady-emlékszámában látott napvilágot. II. Az antológiasorozat fölfedezettjei közé tartozik Kabós Éva is. Az egyik Iegmegrendítőbb, ugyanakkor a legfelemelőbb epizód az ő nevéhez fűződik. 1915-ben született Kolozsvárt régi erdélyi arisztokrata családból. Költői pályáját a II. világháború küszöbén kezdte. 1938-ban szülővárosában látott napvilágot első versgyűjteménye, a Zörgessetek! Megnyittatik!, amelynek borítóját Gy. Szabó Béla tervezte, méltatására pedig a jeles író, Moher Károly vállalkozott az Erdélyi Helikon hasábjain. Édesanyját ötévesen, édesapját 1938 decemberében vesztette el. Ekkor a dél-erdélyi Maroslekencére költözött, hogy ottani házuk és birtokuk ne maradjon gazda nélkül. Nem menekült el onnan Erdély kettészakítása és Antonescu rémuralma idején sem. Ott kereste föl levelével 1943-ban DélErdély magyar irodalmának mindenese, Vita Zsigmond. Azt a hírt közölte vele, hogy a román hatóságok engedélyt adtak egy magyar nyelvű verseskönyv kiadására, a lehető leggyorsabban rendezze sajtó alá az első kötet megjelenése óta írott verseit. Kabós Éva először azzal a megjegyzéssel utasította el az ajánlatot, hogy a cenzúra a legjobb versek kihagyására kényszerítené. „És mi a fontos, hogy Maga jó kritikát kapjon, vagy hogy megjelenhetik egy magyar könyv?" - felelt aggályaira Vita Zsigmond. Ilyen előzmények után látott napvilágot 1943-ban Nagyenyeden második kötete, az Amit az én sorsom megad nekem, Erdély kettéosztása után a déli tartomány tudtommal egyetlen magyar nyelvű verseskönyve. Ugyanebben az évben hét verse szerepelt a Romániai magyar költök antológiájában, amely szintén Nagyenyeden jelent meg Vita Zsigmond szerkesztésében. (Én ebben az antológiában és a korabeli erdélyi folyóiratokban - elsősorban a Pásztortűz lapjain - ismerkedtem meg Kabós Éva nevével.) A második világháború után származása miatt - magyar volt és ráadásul földbirtokos lány - maga alá tiporta és közel öt évtizedig torkára fojtotta a szót a történelem hidrafejű réme. Az Isten kezében közölte újra három versét. Közülük a Romok felett címűt teljes terjedelmében idézte Éltes Enikő a Romániai Magyar Szó hasábjain a válogatást méltató recenziója „csattanója21