Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

KOZMA GYÖRGY BERTALAN: Táncsics könnyei

galmazott gyászjelentésében ez állt: „El van játszva az élet nagy tragédiájá­nak utolsó jelenete is, a függöny végképpen legördült, és az annyiszor meg­koszorúzott művésznő most már nem kér jutalmul egyebet, mint koporsójára a hála egyetlen igaz kön[n]yét, parányi helyét emlékének azok szívében, kik egykoron szerették. Ez. oly parányi jutalom egy élet szenvedéseiért. Ki tudná a nemzet napszámosnőjétőlezt megtagadni? A kiknek egykor ajkára annyi mosolyt csalt, a kikért éltének szebb részét áldozó, el fognak jönni bizonyára az egyszerű ravatalhoz végső »isten hozzád«-of mondani. Egyébre úgy sincs szüksége az elhunyt művésznőnek. A nemzeti kegyelet pedig, mely az. élőnek babért adott, elhozza majd hervadhatlan virágait a szerény sírhantra is. " A temetés költségeire gróf Lázár Miklós 80 forintot, míg Follinus Jánosné Lukácsy Anna színésztárasaitól 20 forintot gyűjtött. Sokan megjelentek a temetési szertartáson. A halottasháznál a színésztársulat énekkara énekelt, a menetet az egész színházi személyzet elkísérte, közöttük a rangidős Könyves Mátéval 2' 1 4. A sírnál a búcsúztató szavakat Paulay Ede 2" mondta el, az ének­kar itt is gyászdalt énekelt. A koporsó mellett közvetlenül állottak, akik a halott mellett élete utolsó percéig kitartottak: Mike Sándor és Lugossy Jó­zsef. A sír Kolozsvár köztemetőjében van - írta még Jakab Elek 1871 -ben. 2' 6 Sírkövét „emelte a közönség és pályatársai kegyelete 1874-ben". 2 l' Kele­men Lajos művészettörténész 1940-ben említi a színésznő nyughelyét. Het­ven év elteltével a sír még mindig érintetlenül megvolt, Janovics Jenő leírása szerint Székelyné „a temető balra felvezető főútja mellett, a bejárattól alig 150 lépésnyire nyugszik, sírja fölött emlékkő hirdeti a kolozsvári régi közön­ség háláját és kegyeletét. A sír most már egyre mélyebbre horpad, a kő ros­kadozva dől... " 2Í, S A nyughely helyreállításának, megóvásának meglehetősen sajátos mód­jaként a Janovics Jenő - Poór Lili színészházaspárt 1945-ben, illetőleg 1962­ben Székelyné sírjába temették. 23 9 Kántor László fotóján jól látható, hogy az „A nemzet napszámosai voltak valaha a színészek, mostan pedig közülük sokan - nézzünk meg egy operettelőadást- a nemzet bohócaivá és artistáivá lettek" - írta majd negyven év­re rá Némedy Gyula Szegeden kiadott könyvében: A színháztudomány kis lexikona. ' u Könyves Máté (?, 1780-Nagyvárad, 1866. aug.): súgó, színész, fordító. 1812-től volt a pá­lyán, hat színházi zsebkönyvet adott ki. 1858-1866 között a kolozsvári színház támogatta. Paulay Ede (Tokaj, 1836. márc. 12.-Bp., 1894. márc. 12.): színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, fordító, színháztörténész, a Nemzeti Színház igazgatója. 1861 áprilisá­tól 1863 szeptemberéig Follinusz János kolozsvári színtársulatánál színész és rendező. 23 6 Jakab 1871. 169. p. 2" A sírfelirat szövegét Erődi Jenő lexikoncikkéből vettük át. Schöpfijn 1931, 4:197. p. 23 8 Janovics 194], 80-81. p. ~ 3 1' Janovics Jenő (szül.: Ungvár, 1872. dec. 8.): színész, rendező, színházigazgató, színházi szakíró, filmrendező Kolozsvárt hunyt el 1945. november 16-án. Felesége, Poór Lili (szül.: Mariancs, 1886. ápr. 15.): színésznő szintén Kolozsvárt halt meg 1962. november 217

Next

/
Thumbnails
Contents