Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)
KOZMA GYÖRGY BERTALAN: Táncsics könnyei
jában születtek, ekkoriban Táncsics még Pesten tartózkodott. „/.../ Jan[uár]. - 3-kán Székely né jutalom-játékaid Hugo Victornak Marino, vagy a' Casti 11 i szavának áll (l'honneur Castillan) czimű darabja, tömött számú nézők előtt, igen helyesen adatott. [...] 6-kán a' livóni asztalos legény jött színpadunkra kedvet nyert előadással. Szentpéteri (Péter czár), Székelyné (Katinka)[,] Egressi (Skavronszky)l,] Kubainé (Mazeppa Maria)[,] Néb Maria (fogadósné)[,J Eder (nótárius), Szerdahelyi (Zsidó) szerepeiket pontosan adták. ,,/•••/ - 11-kén »Parlagi Jánosi«- láttuk. Jelesen játszottak Székelyné (Széppatakiné), [...]"' S4 Szamosvári Ödön Hosszabb méltatása a Honművész ben: „/.../ - 15-kén Székelyné jutalom-játékául adatott Hugo Victornak »Marino/a« Finta Ferencz igen derék fordítása szerint I H\ A' czimszerepet jeles színészünk Egressi adá. O, mint mindig, ugy ma is igazi helyén álla, 's minden jelenésein által körünkből kiemelő részvéttel kelle őt kísérnünk. Donna Sol de Silva szerepében Székelyné jeleskedett. Játszása varázs erővel hatá-meg egész, valónkat; különösen pedig Marinovai volt végjelenését, midőn keblét a' bevett méreg tűzként dúlja, könnyeket kicsalólag adá. /.../A játék köz tetszést nyert, 's végén a' töméntelen sokaság által a ' jutalmazott előtapsoltatván, hála érzetét nyilvánositá pártfogóji iránt. A ' következő nyomtatott versecske szóratott le. Székelynéhez. Színművészet angyalának Néked már rég hódolának Erzetink, a' hon vágyának Érdemid megujjulának." 18 6 „Kolosváratt janjuár]. [...] 17-én a' dijoni őrültek háza jött színpadunkra. [...] Ernestinát Székelyné [...] elégedéssel játszotta I...]"' s 7„ Kolosváratt janjuár]. 20-kán a' siklósi borzasztó két éjszaka adatott. [...] Bubek Mariát, az atyja életét érzése 's nyugalma leölésével vásárló lelkes leányt, Székelyné adta. Azon kemény helyzetet, hol a' 1X 3 Ua. In uo. 1:517. p. 1X 4 Honművész, 1835. január 25. In uo. 1:518. p. I v A Székelyné számára oly kedves néhai barát darabfordítása ma is fellelhető: „Marino, vagy: A castilli Haramia szavának áll. (L'honneur castillan.) Dráma öt szakaszban. Irta Hugo Victor. Fordit[t]atott Francziából Finta Ferenc által. 1839." OSZK Kt. Quart. Hung. 1430. Nyomtatásban nem jelent meg. lsf l Ua. In uo. 1:519-520. p. l S Honművész, 1835. február 8. In uo. 1:522. p. 204