Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

FORGÓ SÁNDOR—HÄUSER ZOLTÁN—KIS-TÓTH LAJOS: A média informatizálódása

hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Mit tehet, mit kell tennie ebben a helyzetben a családnak és az iskolának? A médiapedagógia legfontosabb feladata az, hogy kitöltse azt az űrt, amely a tömegkommunikációs rendszerek működtetői, és az információk, üzenetek öntudatlan fogyasztói között tátong. A médiapedagógia tudásanya­got - ismereteket és készségeket - nyújt a tanulóknak, hogy értelmezni tud­ják a média által bemutatott világ természetességét és hitelességét, bemutatja az ábrázolás különböző módjait, vizsgáztatja a műsorszóró intézmények demokratikus szerkezetét és a kommunikációra vonatkozóan emberi, és jogi kérdéseket vet fel - nagyban alátámasztva ezzel a társadalom demokratikus szerkezetét. l S 3.3. A neveléstudomány és a médiaintegráció' Gyakorlatilag három, részben lokalizáltan működő kommunikációs tech­nológia: a távközlés, a komputer és a média egymásra találásáról van szó. Ezeknek az oktatással, a tanítás-tanulás kérdéseivel külön-külön is termé­keny volt a kapcsolata. Nem lehet kétséges, hogy az egymásra találással ez kapcsolat tovább erősödik. Mindhárom fejlődésére erőteljesen hatottak az elektronikus csúcstechnológia, és ennek következményeként az alkalmazott informatika. A médiára pedig elmondható a ma oly gyakran emlegetett szlo­gen: Hollywood az iskolába megy. Az oktatástechnológiában az informatikai alkalmazások térnyerése és az ennek következtében feltáruló új lehetőségek vezetnek az információs és/vagy kommunikációs technológiához, mely a tanításban domináns orális csatorna súlypontját áthelyezi a nyitott és rugal­mas elemeket erősítő tanulásra, ill. információfogyasztásra. 1 Az oktatástechnológia informatizálódásának folyamatában a viszony­rendszer kialakulását az alábbiak szerint látjuk: Napjainkban a tömegkommunikációs médiumok mellé felzárkóztak a te­lekommunikációs és perszonális kommunikációs technológiák. Kulturális oldalról egy új közlésmód megjelenésének vagyunk a tanúi. A digitalizáló­dás következtében egyre inkább a világ absztraktabb, ábrázoltabb részében kezdünk élni. Tanúi vagyunk a médiakonvergencia jelenségEnek, amely a technológiák közeledésén túl a személy nyilvános és perszonális kommuni­kációs lehetőségeinek a bővülését jelenti. Egyúttal azt is, hogy nem vagyunk képesek élni az elektronikus médiumok nélkül. Másképpen: ha anélkül élünk, akkor egyfajta remeteéletre kell felkészülnünk. ' Len Masterman; Idézi Jakab Gy. I. m. 1 In: Forgó S.-Häuser Z.-Kis-Tóth L.: Médiainíormatika. A multimédia oktatástechnológiá­ja. Líceum Kiadó, Eger, 2001. Häuser Zoltán: Az audiovizuális oktatástól az információtechnológiáig. AGRIA MEDIA '98. Konferenciakötet 68-71. o. EKTF Líceum Kiadó, Eger, 1999. 149

Next

/
Thumbnails
Contents