Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

SZŰK BALÁZS: Archetipusok a mozgó fényben

hanem enyhén ráközelít, eltávolodik, nyit, hátrál, leereszkedik, felemelkedik. A női „féltekén" a földközeliség, a férfi „mezőben" az attól való lassú elemelkedés a jellemző. A cím is rejtjelez, eufemizál: az erőszakos halált csak az elmúlás-csend apró történéseivel lehet konkrétságából a szakralitásba emelni. A zárókép kettős értelemben is utal az eredeti forrás (fénykép) megmozdítására: 1. két asszony lehajtott fejjel bemegy a házba, a sorban utolsó gyászruhás még marad egy rövid ideig, előrebillen és vissza, majd bizonytalan mozgással ő is távozik; 2. a kifehéredés a mozgókép állóképbe való áttíínését, a ki merevedés lehetőségét sejteti. Jancsó is használja ezt a megoldást a* Csend és kiáltás zárlatában. A jancsói Szegénylegények-motívumok amúgy is nagyon direkt utánérzések: kietlen puszta, fehér házak, fekete és fehér hangsúlyozott kontrasztja, zsák a kivégzésnél, a zárókép zenei lezárása. A vágásokat tulajdonképpen a mágikus körbe beérkező élőlények és a szakrálisai! kettéosztott (fény, sötétség) kozmikus dimenziók végzik el. Egy kivégzés lefojtott képi „kiáltása" világszintek kontrasztjában. A film szó szoros értelmében nem néma, inkább természetes zajokzörejek elszórt halmaza, amelyek megfelelő képhez járulva és ismétlődve rejtett zeneiséget is hordoznak (madárcsicsergés, az ajtó csikorgása és ahogy a szél csapkodja kétszer; kutyaugatás kétszer, távoli majd erősödő kolomp, csörtetés; kakas-kukorékolás kétszer, kellemetlen zajok, egyházi vagy népdal dúdolt dallama női előadásban kétszer). Ez utóbbi teljesen szervetlen függelék, érzelmi manipuláció, még ha a film női sugárzását egyértelműbbé is teszi, ugyanis a zajok-zörejek önállóan, a képekkel párhuzamosan kompozíciót hoznak létre. Jegyzetek I.-Szindbád csendje 1. Gyertyán Ervin: Mit ér a film, ha magyar? Mokép. 1996. 97. o. 2. Az oxfordi egyetemen tanítják a Szindbád egyik nagyjelenetét: a virágárus lányt 3. Kortársunk a film. Múzsák 1983. 159. o. 4. Veress József: A film a nevelés szolgálatában Budapest, 1986. 32. o. 5. Gyerlyán: i. m. 98. o. 6. Gyertyán: u. o. 96. o. 7. Gyertyán: u. o. 96. o. 8. Zay László: Huszárik Zoltán Múzsák é. n. 10. o. 9. Paul Schräder: Transzcendentális stílus a filmben, Filmkultúra 1992/2. 8. o. 10. Zay: i. m. 78. o. 11. Zay: u. o. 69. o. 12. Magyar filmkalauz, Magvető, 1985. 374. o. 98