Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

KÁCSOR ZSOLT: AZ egri rendszerváltás története (1988—1990)

leti, érdekvédelmi szócsöve lett. Az egri főiskola a nyolcvanas évek végén a megye és a város fontos politikai centruma volt, több ellenzéki szervezet indult innét, s a főiskolai oktatók egy csoportja hozta létre a megye egyik legjobban működő MSZMP reformkörét. Az Agria Kör 1986. december 8-án alakult. Alapító tagok: Barkóczi István, Bereczki László, Berei Zsolt, Csorna Lajos, Csörgő Péter, Daróczy Attila, Figeczki István, Pamper Zsuzsanna, Patkós László, Ponyi László, Pristyák Zsolt, Skoda Róbert, Szabó Gyula és Teski Tibor. 1987 őszén előadássorozatot szerveztek a főiskolán Nemzet és reform címmel. 1989-ben - miután Daróczy Attila elvégezte a főiskolát - a kör elsorvadt.Részlet a programból: „A Fidesz egri csoportja egyetért a Fidesz alapelveivel, működése alkotmányos. Központi jelentőségűnek tartja az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartását, támogatja az egységes és demilitarizált Európa gondolatát, a külföldi csapatok hazarendelését. Szolidáris a környező országok demokratikus mozgalmaival. Elengedhetetlennek tartja a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét. A többpártrendszerű parlamentáris demokrácia, a piacgazdaság híve. Fontosnak tartja a tudatos szociálpolitikát, az esélyegyenlőség biztosítását. A kormánynak lépéseket kell tennie a fiatalok hátrányos helyzetének megszüntetésére. Követeli a szabadságjogok törvénybe foglalt garantálását. Elő kell segíteni a társadalmi önszerveződést. Együttműködésre törekszik és szolidáris minden demokratikus erővel. Szükség esetén élni kíván az állampolgári engedetlenség békés eszközeivel, de az erőszakot, mint vitás helyzetek megoldását, elveti. A mindent szabad, ami más szabadságjogait nem sérti kijelentés a kiindulási alap, amelyhez ragaszkodik. Az egri Fideszcsoport részt kíván venni a helyi közéletben."

3

6 Független Kisgazdapárt: A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt alapszervezetei szinte a megye teljes területén jelen voltak, hiszen a párt bázisa főleg a falusi lakosság köréből került ki. A párt megyei központja Egerben jött létre, a megyei vezetők közül Román István kötődött a párthoz még a negyvenes évektől kezdve. Román István - aki 1956-ban több társával együtt megpróbálta újjászervezni Egerben a kisgazdapártot - 1989 novemberétől 1990 júniusáig vezette a megyei választmányt. A párt elnöke később Somodi Miklós lett, majd 1994-től Horváth Gábor, aki az egri közgyűlésbe is bekerült. A párt a megyéből 1990-ben nem tudott képviselőt juttatni a ° Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tudományos közleményei XXII. (Szerk.: Pócs Tamás, V. Raisz Rózsa) Sectio Politológia, Diktatúrából a demokráciába, A politikai rendszerváltozás Heves megyében. Kovács Ernő-Hacsi Lajos: A politikai szervezetek adatai 1988-1991. 106. p. Uo. I. évf. 1. szám. 275