Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

KÁCSOR ZSOLT: AZ egri rendszerváltás története (1988—1990)

álláspontok nem konkrét testületi határozatok, hanem elvi-politikai nézetek, amelyek érzelmi és gondolati úton, érvelésükkel kívánnak hatni. A kör foglalkozásai nyitottak; párttagokat, illetve pártonkívülieket is várunk rájuk. Elsősorban a szellemileg igényes, gondolkodó, folyamatosan tájékozódó tagok részvételére számítunk. A megyei és a városi párt életében nem a széthúzás, de az újabb kohézió megteremtése a szándékunk, ezért hívjuk és várjuk a különböző álláspontok képviselőit."

1

0 Az egri reformkör alakuló ülésén - amelyen Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára elnökölt - Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter tartott előadást. Pozsgay Imre kifejtette: „az ország többsége tudja, reform nélkül nincsen magyar újjászületés sem hazánkban, sem Kelet-Európában. A megújulás elkerülhetetlen. Azok a rendszerek, amelyek a szocializmus építésének programjával indultak, napjainkra kifutottak, elveszítették összes lehetőségeiket, belső rugóikat, mozgatóerőiket. Az a térség, ahol ez a vállalkozás elkezdődött, a világ talán legnagyobb válságövezetévé vált. (...) Jelenlegi feladatunk, hogy a történelemben először megkíséreljük átalakítani a sztálinista szerkezetet, mégpedig az uralkodó párt vezetésével. A diktatúrából demokráciát kell teremteni. (...) A reformkörökről elmondta, hogy tükrözik a párt tagságának nyugtalanságát. Viszont kifejtette, hogy ő személy szerint nem látja szükségesnek a pártszakadást, a fennálló ellentmondásokat a párton belül is meg lehet oldani.

1

1 1989. április 12.: A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola oktatóinak egy csoportja megalakítja az MSZMP főiskolai reformkörét. Leszögezik: „(...) Ahhoz, hogy a többpártrendszer keretei között az MSZMP eséllyel vegyen részt a politikai életben, feltétlenül szükség van eszmei és szervezeti megújulásra. Elegünk van a reformretorikából! Itt az ideje egy markáns reformirányzat megjelenésének. (...) Elégedetlenek vagyunk azzal, hogy az országos méretekben megindult változások késve vagy egyáltalán nem érezhető megyénk, városunk és emiatt intézményünk pártbizottságának működésében sem. Feltétlenül tisztázandónak tartjuk, hogy az ország és a felsőoktatás jelenlegi helyzetéért kiket terhel felelősség. Elutasítjuk azt a párton beliil is fellelhető magatartást, amely az egyéni felelősséget nem vállalva a kollektív felelősségbe menekül, és a döntésekből kirekesztett párttagokra zúdítja a következmények politikai, erkölcsi terheit. Elhatároljuk magunkat a történelmi tényeket a politikai változások igazolására felhasználó szemlélettől, amely lehetetlenné tette közelmúltunk megismerését, az 1956-os népfelkelés nemzeti tragédiába torkolló eseménysorozatában részt vevő szereplők felelősségteljes megítélését. A reformkör tagjai fontosnak tartják, hogy ne csak " Heves Megyei Népújság, 1989. április 15. !

i Heves Megyei Népújság, 1989. április 18. 261