Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.

alkotott meg A feldebrői templom tehát nem szláv eredetű, csupán a XI. század első feléből való.'

0 Az 1936-os ásatás és az ezt követő helyreállítás után a barokk templom belső terének feltárására nem kerülhetett sor, de a kutatás nem mondott le erről. Az Országos Műemléki Felügyelőség a nagyobb munkálatok megkezdése előtt is gondoskodott a templom értékeiről. 1954-ben konzerválták az altemplom falfestményeit, a beszivárgó nedvesség ellen pedig szigetelést terveztek. Ennek előkészítésével kezdődött meg az újabb régészeti kutatás is 1964-ben, melyet első ízben végzett régész, Méri István személyében, aki a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa volt. Feldebrő kutatói közül ő volt az első, aki felismerte, hogy a négyzet alaprajzú épület egyetlen, egységes építészeti koncepció minden részletében következetes megvalósításaként alakult ki. Neki volt alkalma elsőször a barokk templom hajójában feltárást végezni. Megfigyelései alapján az a véleménye alakult ki, hogy az épület „szíve" az altemplom kis helyiségének közepét elfoglaló sír, és az épület mindenestől a sír körül végzett szertartások különleges igényeit szolgálta, vagyis a monumentális épület sírtemplomnak készült. Az idők folyamán többször átalakították, és plébániatemplom lett belőle, de eredeti rendeltetését egészen a XVIII. századi átépítésig megőrizte.

3

1 Entz Géza 1967-ben „A középkori Magyarország falfestészetének bizánci kapcsolatairól" című cikkében'- a feldebrői altemplom képeiről úgy vélekedett, hogy változatos, gondosan kivitelezett festészeti díszítést kapott, amely töredékessége ellenére is jól tájékoztat a románkori magyar festészet indulásáról. Dercsényi Dezső 1972-ben a „Románkori építészet Magyarországon" című művében írt Feldebrőről. A XI. századi templom alaprajzi elrendezése, kezdetleges részletformái örmény-grúz mintaképekre mennek vissza, ami egyedülálló jelenség a magyar emlékanyagban. Az altemplom boltozatát a XII. század első feléből származó felső-itáliai, bizantinizáló stílusú falképek díszítik.

3

3 A „Heves megye műemlékei II." címmel 1972-ben megjelent kiadványban Voit Pál a feldebrői templomot XI. századi építésűnek, centrális elrendezésűnek, az altemplom falképeit pedig XII. századi keletkezésűnek írja le. Az Aba nemzetség volt az építtető, s feltehetően Aba Sámuelt itt temették el. Tóth Melinda az 1974-ben megjelent „Árpád-kori falfestészet" című munkájában az Árpád-kori falképanyag egészének alapos felülvizsgálatára vállalkozott. 3

0 Mencl Vaclav 1959. 220. 3

1 Kovalovszki Júlia 1987. 3-4. 3

2 Entz Géza 1967. 241. 3

3 Dercsényi Dezső 1972. 187. 300