Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

VADÁSZINÉ VARGA ÉVA: „Ismertté vált, de még vannak titkai.

Munkájáról még abban az évben beszámol az Archeológiai Értesítőben.

s Felmerült az a kérdés, hogyan került az altemplomba a vastag pillérnyalábok közé az egyetlen karcsú hengeroszlop mint boltozattámasztó, melynek díszítése és kora sem illik ezek közé. Gerecze Péternek feltűnt, hogy míg a pillérnyalábok alatt lábazat is található, addig ez a hengeroszlop minden átmenet nélkül tűnik el a talajban. Első dolga volt ennek a hengeroszlopnak a környékén a törmelék alatti durva kövekből összerakott padozatot felbontani, s a kemény talajba olyan mélyen lehatolni, míg a hengeroszlop alapjára nem talált. Ekkor 30 cm mélyen érdekes díszítésű faragott kődomborművet talált, mely díszítményes részével lefelé fordítva, mint törmelék hevert. Díszítése alapján IX. századinak vélte, s azt feltételezte, hogy ez a kőtöredék egy közelben álló kora román ízlésű templomnak a díszítményes maradványa, s arra a következtetésre jutott, hogy e templom helyén már a szláv kereszténység idején egyházi épület létezett, amely végképp elpusztult, s csak e töredéke maradt ránk.

9 Gerecze az altemplom falképeit egykorúnak tekinti, de magát az altemplomot két különböző korszakból valónak véli, illetve az összes építkezést öt korszakra osztja. Gerecze Péter közleménye után hosszabb szünet következett. 1922-ben veti fel újból Feldebrő problémáját Éber László az Árpád-kor művészetét tárgyaló dolgozatában. Az altemplom építési korát a XII. sz. első felére teszi, de a festményeket Karoling és Ottó korabeli stílus vetületeinek, a nyugati festészet régebbi irányai hagyományos folytatásának gondolja. A képek még maradványaikban is megkapóan gazdagok, s nemcsak helyi jelentőségűek.

1

0 A boltozatokat kötegpillérek és egy oszlop támasztja alá. Az oszlopról úgy vélekedik, hogy finoman faragott, akantuszos fejével, az altemplomnál régebbi lehet, ókeresztény mű, melyet úgy használtak fel, hogy mivel hossza a pillérekét meghaladta, a földbe ásták.

1

1 Divald Kornél 1927-ben a „Magyarország művészeti emlékei" című müvében foglalkozik Feldebrő kérdésével. O volt az első, aki Feldebrővel kapcsolatban felvetette a bizánci kérdést, amit az altemplom falképeihez kötődve vizsgált: Szerinte az altemplom falképei a XI. században, bizánci miniatúrák hatása nyomán keletkeztek, s a feldebrői kripta nem más, mint az egykori. Aba Sámuel alapította sári monostor maradványa. 1

2 x Gerecze Péter (1865-1914)1897. 405-417. 9 Gerecze Péter 1897. 410. 1

0 éber László (1870-1935) 1922. 164. 1

1 éber László 1922. 162. 1

2 Puskás Lajos 1932. 7.