Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

KÁCSOR ZSOLT: AZ egri rendszerváltás története (1988—1990)

A választások azt igazolták, hogy Magyarországon tendencia a választási részvételtől való tartózkodás

6

7, ez megfigyelhető volt a 10 ezres népességszám feletti településeken lebonyolított szavazáson, vagyis abban a kategóriában, ahová a maga csaknem 60 ezernyi lakosával Eger is tartozik. Mivel a törvény az első fordulóban 40 százalékot ír elő az érvényességhez, a 34 százalékos részvétel a legtöbb városban eredménytelen voksolást eredményezett. A második fordulóban - ahol már nincs küszöbérték - a részvétel még alacsonyabb, csak megközelítőleg 29 százalékos volt. Egyes szakértők az alacsony választási részvételt üzenetértékűek tartották a politikacsinálók felé. A 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken kétszavazatos rendszer működik: a választópolgár szavazhat a választókerülete jelöltjére, s a listát állító pártok, szervezetek egyikére. Nem könnyű válaszolni arra a kérdésre, hogy egy - az adott közösségben sokak által ismert - kisvárosi jelölt szereplését mennyiben befolyásolja a jelöltek állító párt, pártok országos népszerűsége. A szakemberek feltételezik, hogy az országos politikai mező dominál a szavazat leadásában 6

8 A parlamenti választásokhoz képest az SZDSZ és a Fidesz javította pozícióit az önkormányzati választásokon, s ez az országos átlag Egerben különösen látványosan jelent meg. Az említett két párt és koalícióik a mandátumok 42,4 százalékát szerezték meg országos szinten, míg a parlamenti választások győztese, az MDF jelöltjei igen gyengén szerepeltek, ami Egerben is tapasztalható volt. A hat parlamenti párt közül országosan az MSZP szerepelt a leggyöngébben, ami Egerre is jellemző volt, hiszen Kalmár Péter személyében csak egy szocialista került be a közgyűlésbe. Az első közgyűlés Az első szabadon választott egri közgyűlés 1990. október 20-án ülésezett az egri líceum dísztermében. Az eseményen dr. Kerekes Lajos, a választási bizottság elnöke köszöntötte az új képviselőket, majd átnyújtotta a megbízóleveleket.

6

9 A beiktatás után az ülés korelnöke, az akkor 62 éves id. dr. Révész Tamás (Fidesz) vette át az iilés vezetését. A képviselő köszönetet mondott a távozó városi végrehajtó bizottság tagjainak, Békési József távozó megbízott vezetőnek, valamint Szabó Sándor általános elnökhelyettesnek azért, hogy az önkormányzat megalakulásáig „odaadással vitték a település ügyeit". Békési József is felszólalt az ülésen, s elmondta: nem gazdag a város, bár nem üres a kassza, de az ország gazdasági helyzetében az is pozitív Az 1990. évi tavaszi parlamenti választásokon is alacsony volt a részvétel: az első fordulóban országosan 63, a második fordulóban pedig 46 százalék. Önkormányzati választások 1990, MTA Politikatudományi Intézete, Szoboszlai György tanulmánya 7-12. p. w A Heves Megyei Hírlap tudósítása nyomán, 1990. október 21. 290