Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

KÁCSOR ZSOLT: AZ egri rendszerváltás története (1988—1990)

reformkör. A reformkör megalakításáról az egri pártbizottság döntött. A reformkör szervezője dr. Gábor László vb-tag, a Heves Megyei Népújság újságírója, és Pálffy István, az MSZMP városi titkára volt. A kezdeményezés célja, hogy az MSZMP 1988. májusi értekezletének jelszavaihoz - fordulat, reform, megújulás - kapcsolódva új, aktív politikai fórumot teremtsen. Mit akar az egri Reformkör? című közleményükben kifejtik: „olyan változások történtek társadalmi és politikai életünkben, amelyek megkövetelik, hogy a legfőbb kérdésekkel vitában ismerkedhessen meg a párttagság, illetve alkotó módon adaptálja a haladó országos törekvéseket, vagy a helyi sajátosságoknak megfelelő elvi és cselekvési programot dolgozzon ki. Ennek érdekében a kör eszmecseréjére meghívjuk a magyar reform jelentősebb egyéniségeit, mind a központi, mind a vidéki politikai élet jeles képviselőit. (...) Munkánk során szembe kívánunk nézni a magyar társadalom alapvető kérdéseivel, illetve azok helyi vetületeivel. Újra kívánjuk értelmezni a központ és a vidék kapcsolatát, kialakítva azt a helyi szellemi közeget, amely aktívan részt vesz a városi és város környéki problémák legoptimálisabb megoldásának keresésében. Olyan kérdésköröket tűzünk napirendre, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot: a politikai intézményrendszer reformja, a gazdaság és a politikai kölcsönhatása, a neosztálinizmus problémái, az alkotmányozás jelentősége, külpolitikánk útja stb. Helyt adunk a menet közben felvetődő problémáknak, amennyiben a kialakuló állandó tagság kívánja, más napirendeket is megvitatunk. Meggyőződésünk, hogy saját eszközeinkkel sokat tehetünk a helyi, sőt az országos reformtörekvések továbbviteléért. Az elmúlt évtizedek megújulási szándékait sok esetben éppen az hiúsította meg, hogy nem váltak elég mély hajtóerővé a magyar társadalomban. Mindvégig megmaradt bennük a felülről kezdeményezett és irányított jelleg, pedig céljuk nemegyszer az önállóság és a demokratizálódás volt. Véleményünk szerint a mostani változások éppen ebben különbözhetnek minden megelőzőtől, mert a helyi kezdeményezés és a helyi cselekvés alakíthatja visszafordíthatatlanná. Nézetünk szerint a tavaly májusban megrendezett országos pártértekezlet szelleme Heves megye és Eger területén még nem hat olyan mértékben, mint az szükséges volna. Lassúak és tétovázók a szervezeti és intézményi változások, s ennek az objektív körülményeken túl szubjektív, tudati okai is vannak. Ebben az időszakban, amikor országszerte, így körzetünkben is felgyorsultak a politikai változások, s várhatóan még nagyobb ütemben folytatódnak, minden késlekedést veszélyesnek ítélünk. Azt sem tartjuk elfogadhatónak, hogy belső meggyőződés nélkül, pusztán a pártfegyelem alapján kövessék az alapszervezetek, illetve az egyes párttagok a központban megfogalmazott reformtörekvéseket. Ezek alapján határoztunk e forma mellett, amely az előadásokon, vitákon túl arra is alkalmas, hogy állást foglaljon azokban a kérdésekben, melyekről véleményt kíván nyilvánítani. Ezek az 260