Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)
KÁCSOR ZSOLT: AZ egri rendszerváltás története (1988—1990)
tömörült budapesti - szilenciumra ítélt, évekig munkanélküli - ellenzékiekkel kapcsolatban használjuk. Egerben a másként gondolkodók nem tartottak nagyobb létszámú csoportos összejöveteleket kifejezetten azzal a szándékkal, hogy ott rendszerkritikai előadásokat hallgathassanak meg, s eszmét cserélhessenek a szocialista társadalom problémáiról. Az 1956-os forradalom nevezetes évfordulóin nem vonultak csoportosan az utcára, mint tették azt Budapesten a nyolcvanas évek elején a Petőfi szobornál a fővárosi ellenzékiek. A szamizdat kiadványok mindenesetre eljutottak Egerbe, sőt még az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola marxista-leninista tanszékén is akadtak olyan oktatók, akik a Beszélő rendszeres olvasói voltak." A Budapesten szerkesztett szamizdat folyóiratnak egyébként volt egri szerzője is, a nyolcvanas években ügyészként, majd ügyvédként dolgozó dr. Magyar Elemér személyében, aki 1988 elejétől rendszeres kapcsolatot tartott fenn a fővárosi ellenzék egyes tagjaival, közülük is elsősorban Kőszeg Ferenccel. Miután a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé váltak a titkosszolgálatok adatbázisai, a dokumentumokat átvizsgálva kiderült: a titkosszolgálat lehallgatta azokat a telefonbeszélgetéseket, amelyeket Magyar Elemér folytatott Kőszeg Ferenccel. 3 Magyar Elemér alapító tagja lett a Szabad Demokraták Szövetsége egri csoportjának, később azonban fokozatosan kiszorult a helyi közéletből. és a pártból is kilépett. Az egri polgárok számon tartották azokat az ismertebb személyeket, akikről a kisvárosban mindenki tudta, hogy nem azonosulnak a szocialista eszmékkel, s ezért egzisztenciális hátrányban is részesültek. Közülük említést érdemel dr. Korompai János, a szociáldemokrata párt egri szervezetének létrehozója, akiről később még bővebben szó lesz. Ugyancsak sokan ismerték Kapor Elemér újságírót, költőt, aki az 1956-os forradalom egri eseményeiben való részvétel miatt évekig segédmunkásként dolgozott, s nem publikálhatott. 4 A költő a rendszerváltás során közéleti szereplést nem vállalt. Megemlíthető Mészáros György romológus, szerkesztő is, akit ugyancsak 1956-os szereplése miatt ítéltek szilenciumra. Mészáros György részt vett az 1989-ben indult Egri Újság szerkesztésében, majd 1990-ben tagja lett az első szabadon választott egri közgyűlésnek, ahol a kulturális bizottságot vezette korán bekövetkezett haláláig. Mini említettem, a rendszerváltozás kezdetét, végét nem lehet egyetlen dátumhoz kötni. Ha a folyamat jogi jellegét tekintjük elsődlegesnek, akkor a rendszerváltás az 1990-ben módosított, új (1949-es) alkotmány kihirdetésével fejeződött be, ha a politikai oldalról közelítünk, akkor az 1990-es parla" Sike Sándor újságíró - az említett tanszék volt oktatójának - szóbeli közlése. Magyar Elemér ügyvéd szóbeli közlése, illetve a Történeti Hivatal dokumentumai alapján. 4 Kapor Elemér költő, újságíró (1906-2000.) Verseit Apor Elemér néven jegyezte. A kilencvenes években Eger díszpolgára lett. 257