Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

HEGYESI HUDIK MARGIT: A romantikus dal kialakulásának körül-ményei és három Schubert-dal művészi előadásmódjának sajátosságai

Scott versében az ellenségtől üldözött hősnő (Ellen) egy sziklán éjszakázva imádkozik a Szűzanyához. Schubert a fenyegető környezet bemutatása helyett a hárfaszerü szextolák fölötti dúsan díszített emelkedett, bensőséges ima hangvételét állítja a dal középpontjába. Régebben egyes kritikusok túl világiasnak találták a „hárfa"-kíséretet, ez azonban pontosan megfelel az eredeti költői szándéknak, hisz Scottnál is hárfakísérettel énekli Ellen a dalt. Az ,Ave Maria" szerkezetét tekintve három versszakos strófikus dal, melynek fordítása Lányi Viktor munkája nyomán a következő: Ave Maria! égi szűz. ím földi híved sóhajt Hozzád, kit kínja éget, bánat űz. Szent keggyel fordítsd erre orcád. És kiiidd le rám az enyhe álmot, és el ne hagyj, míg jő a reggel O szánjad sorsüldözte híved és hő fohászát halljad meg. Ave Maria! Ave Maria! szűzi lény te őrködj rajtam majd az éjben, mert akkor nyugton alszom én, a durva szirtet lágynak érzem. És rózsaillat száll a földre, ha nyájas szemed földerül. O hallgass rám, ki összetörve itt búsan sírok egyedül. Ave Maria! Ave Maria! tiszta szent! az áldást lelkem bízva várja, ha rám az arcod fátyla leng, eltűnik az éj sok rémes árnya. Én kész örömmel sírba térnék, ott szebb valóság vár reám. Csak jó apóimnak óvd meg éltét, oly esdve kérlek szűz anyám. Ave Maria! A dalnak minden szoprán énekesnő repertoárján szerepelnie keli még akkor is, ha eléneklése technikai szempontból igazi próbatételnek bizonyul mindenki számára. A fő nehézséget a frázisok íveinek kitöltése jelenti azért, mert ezek megénekléséhez sok levegő szükséges, amit ráadásul meg is kell tartani és be is kell tudni osztani. Azt hiszem, mégis szívesen énekli minden énekesnő, hisz nem csak hallgatni élmény az „Ave Mariá"-U hanem - saját tapasztalatból tudom - elénekelni is. Schubert rendkívül nagy hatást gyakorolt zeneszerző kortársaira és a következő komponista nemzedékre egyaránt (Schumann, Mendelssohn, Brahms, Faúré, Csajkovszkij, Smetana, Grieg, Ravel). Legtöbbet nyilván a német dal fejlődése érdekében tett: az akkori primitív dalformát kitágította, belső tartalmát rendkívül magas szellemi színvonalra emelte. Tizennyolc évesen a két Goethe-dallal beírta nevét a halhatatlanok közé. Ettől kezdve állandó inspirációban, szakadatlan kompozíciós munkában „égette el magát". Hallatlan koncentráció, rendkívüli összefogottság, céltudatosság, belső fütöttség és nagy szorgalom jellemezte munkamódszerét, mely egy külsőleg teljesen szervezetlen élet keretében történt egy otthontalan, állás nélküli nyomorgó zeneszerző körülményeként. Művészetét Yehudi Menuhin 253