Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

HEGYESI HUDIK MARGIT: A romantikus dal kialakulásának körül-ményei és három Schubert-dal művészi előadásmódjának sajátosságai

nehézséget okoz, nagy tapasztalat és jó technikai felkészültség szükséges ahhoz, hogy stílusos előadás jöjjön létre. A Závodszky-féle fordítás prozódiai és énekesi szempontból is kifejezetten jól énekelhetőnek számít. Nehézséget okozhat az énekes számára a magas hangokon történő magánhangzók megéneklése is. Főleg a tartott hangokon nem szerencsés a magas gégeállású vokálisok (i, í, e, é, ö, ő, ü, ü) artikulálása, mert a magas hang éneklésénél eleve feszítettebb a gége, a hangzó magas gégeállása miatt pedig még feszesebbé, zártabbá és keményebbé teheti a hangzót. Viszonylag kényelmesebb a mély gégeállású vokálisok (a, á, o, ó, u, ú) megéneklése. Énekesi szempontból más-más technikai feladat miatt mind a három dal viszonylag nehéznek számít. A „Gretchen am Spinnrade" két fő nehézsége: a felfokozott szerelmi érzések permanens kifejezése és a két tetőpont dinamikai felépítése úgy, hogy az énekes kifejezően bár, de ne a teljes hangerejét felhasználva fogalmazza meg az érzések legmagasabb hőfokát. Az énekesek számára nehéz, nagy gyakorlatot igénylő, de rendkívül hálás feladat ennek a dalnak az előadása. A következő Schubert-dal a szintén Goethe versére íródott „Erikönig". Spaun így ír a dal keletkezésének körülményeiről: „Egyik nap délutánián Mayrhofer társaságában meglátogattam Schubertet. Apjánál lakott. Amikor beléptünk hozzá, kipirult arccal olvasta az. Erikönig strófáit. Könyvvel a kezében többször fel és alájárt a szobában, majd hirtelen aszúdhoz ült, és meglepően rövid idő alatt lekottázta a remek ballada muzsikáját. Schubert kéziratával a kezünkben a konviktusba siettünk, s ott nyomban leénekeltük. Azért mentünk oda, mert Schubertnek akkoriban nem volt zongorája.... "' A dal műfaja: ballada (ősrégi olasz népdaltípus, mely eredetileg táncdal, a XVIII. századtól drámai elbeszélés). A dal tartalma röviden: az apa lóháton vágtat hazafelé beteg gyermekévei, aki lázálmában a halállal, azaz a Rémkirállyal viaskodik. Hiába a vad száguldás, mire hazaérnek, a gyermek az apja karjában meghal. Most szeretném bemutatni két fordításban a verset, melyek szolgáljanak szemléltetésül a műfordítás lehetséges változatairól. A prozódiailag helyesebb és könnyebben énekelhető változat szintén Závodszky Zoltán fordítása, a második pedig Lányi Sarolta munkája. Závodszky: Ki vágtat, mint szél, bár zord az éj? Egy férfi jő, s hozza gyermekét; a hűvös széltől úgy óvja őt, s oly búsan nézi a szenvedőt. Lányi: Mely vágtatva jő az éjben künn egyféifi s gyermeke rajta csüng; a férfi karja széltől is óv a gyermek rajta elnyugszik jól. 1 Fábián László: Franz Schubert élete és krónikája (27. o.). 249