Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

PONYI LÁSZLÓ: A létezés méltósága. Márai Sándor polgárképe

Márai úgy gondolja, hogy a polgárságon belül a hősies polgár és az igaz művész adhat egyensúlyt a világnak.

1

8 Más összefüggésben differenciálja a polgárságot a középosztállyal kapcsolatban. A nemesi középosztály, a dzsentri, egy olvasatban a polgárság egyik alkotóeleme.

1

9 Szerinte a XX. század eleji középosztály igénye és ízlése, műveltsége messze elmarad az elmúlt századokétól. A feladat, hogy a középosztály „ízlését nemesítsük, szellemi igényérzetét és erkölcsi felelősséget, fokozzuk valóságérzetét, elmélyítsük, illúziókra való hajlamából kiábrándítsuk..."

2

0 46 évvel később, 1988-ban - ha nem is relevánsán az előzőekkel - San Diegoban, a Garrenek műve új átdolgozott kiadásának bevezetőjében már a középosztályt így fogalmazza meg: „A középosztály, amely az eltömegesedett és technikailag öncélúsodott világban a polgárt követte, már nem alkot, csak fogyaszt - „konzumál" megteremtette a konzumcivilizációt. A polgár csodálatos városokat alkotott; az eltömegesedett világban a középosztály a városokat megtömte cementbe burkolt légköbméterekkel, melyeket lakásnak neveztek."1 A történelmi polgár így lett a múlté a XX. század végén Márai Sándor művelődésfilozófiájában, és válik szép emlékké néhány könyvben a polcon. És így lett mítosz és végzet is egyszerre a polgár és műveltsége Márai életművében, éppen úgy, ahogy az ő élete és munkássága is mítosszá fog változni. Végzetes mítosszá. A történelmi polgár születésének, életének és halálának mítoszává. 1

8 Uo. 104. o. 1

9 Márai Sándor: Röpirat a nemzetnevelés ügyében. Kalligram, Pozsony, 2000. 104. o. 2

0 Uo. 108. o. Márai Sándor Breváriuma: A Garrenek müve. - Bevezető, Madách - Magyarok Világszövetsége. Kriterion, 1991. 268. o. 228