Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Sectio Culturae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 30)

NAGY SÁNDOR: A fümíinanszírozásról

Duna Film, InterCom, VICO, Hajdú Film). A MOKÉP részesedése ebben az évben már csak 62,7% (ami 1993-ig 14,6%-ra csökkent). Tehát a filmforgalmazás valóban piaccá vált, a jogtulajdonos és a filmforgalmazó között államilag nem ellenőrzött, kétoldalú kereskedelmi szerződés jöhetett létre. (Kormos Sándor: Közművelődési intézmények és szervezetek. 1999. 199. o.) A filmforgalmazó vállalatoknak meg kell vásárolniuk a filmek forgalmazási jogát, majd el kell juttatniuk a kópiákat a mozikba. Mivel bevételük alapvetően a mozijegyek eladásából származik, az az üzleti érdekük, hogy minél több ember menjen el megnézni a bemutatott filmeket. A forgalmazóknak kiadásaikat (pl. reklám, szállítás, működési kiadások, a kópiák kölcsönzési díja - ami a jegybevétel kb. 38-45%-a - stb.) túlnyomórészt a jegybevételből kell fedezniük, nyereségük a nézők számától, illetve a tőlük származó bevételtől függ. Ez egy olyan kis országban, mint Magyarország, komoly gond, mert itt a filmek gyártási, forgalmazási költsége a nézők alacsony száma miatt általában nem térül meg. Ezért, a mozik életben tartása és a hatékony működés érdekében, az állami irányítás a forgalmazók számára külön támogatási rendszert dolgozott ki. Ennek példái: Az MMA új, kísérleti jelleggel elindított finanszírozási rendszerében minden magyar filmre és a besorolástól függően külföldi filmekre is alanyi jogon jár a támogatás, amelyet igényelhet mind a gyártó, mind pedig a forgalmazó, ha regisztráltatták a filmet, illetve a forgalmazót. A támogatás célja az értékes magyar filmek mozikba és minél nagyobb nézőközönséghez való eljuttatásának segítése, valamint a vidéki művészmozi-hálózat fellendítése nagyobb reklám, több kópia finanszírozásával. A támogatás összege magyar filmeknél 6,4 millió forint (4 kópia elkészítését fedezi s kópiánként 1 millió forint reklámköltséget biztosít). Külföldi filmeknél a magyar filmekre kapott támogatásnak csak a felét biztosítják reklámköltségre. Az NKA-nál a forgalmazási támogatás elnyerésének feltétele minimum 5000 fős nézőszám elérése. A magyar és külföldi művészfilmek forgalmazási feltételeinek javítására 2000-ben benyújtott 65 pályázat közíil 52 kapott támogatást!! Az NKA a pályázatok elbírálásakor figyelembe veszi, hogy az MMA melyik filmet mekkora támogatásban részesítette. Előfordulhat azonban, hogy a jövőben az NKA más filmeket tarthat értékesnek, támogatandónak, mint az MMA, és saját, az MMA-tól különböző értékelési kritériumokat állapít meg. A mozi a legnépszerűbb kulturális ágazat, a film tömegeket vonzó művészeti alkotás. Magyarországon évente 14-15 millió látogatója van a moziknak, de 2002-ben emelkedett a nézők száma és 16 millióan váltottak jegyet az előadásokra. Az elmúlt 13 évben bemutatott összes játékfilmnek 6,214%-a magyar, látogatóinak 1,8-8,8%-a nézett meg magyar filmet. (A legkevesebben 1994-ben: 280 ezer fő = 1,8%, a legtöbben 1997-ben: 1 millió 109