Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Forgő Sándor: Felmérések eredményei videotréningen résztvevők körében

29 - képzés hatásának értékelése; - a célzott kutatási változók feltételezett hatékonyságának értékelése; -nevelési stílusokra jellemző nem verbális megnyilvánulások részletes leírás alapján történő értékelése. Ungárné Komoly Judit (1978) (15.) kidolgozta a különböző tanítói nevelési stílusokat a konfliktusos nevelési helyzetek megoldása alapján. Ez alapján öt nevelői stílust különböztetett meg az agresszívtól a kooperatívig terjedő tartományban. A különböző nevelői stílusokhoz tartozó metakommunikativ elemeket Zsolnai József ( 16.) rendelte hozzá a fenti öt stílushoz. A nevelési stílus megfigyelése mindeképpen indokolt volt, továbbá a téma jellege azt is indokolat, hogy a nem verbális stílusjegyeket is értékeljük a mikrotanítást végző hallgatóink körében. Az önértékelésen túlmenően a nevelési stílusokba való sorolást is szükségesnek tartottuk elvégezni a hallgatók körében a inikroórák elemzése alapján. Azért tartottuk ezt fontosnak, meggyőződjük arról, hogy a képzés hatására javul-e nevelői attitűdjük. A freiburgi személyiségteszt alkalmazása azért volt indokolt, mert a korábban alkalmazott tesztek nehezen voltak egységesíthetők és a matematikai eljárásokkal megszerkesztett teszt dimenzionálható, objektív és gazdaságos. Az FPI (17.) teszt a korábban felsorolt több dimenziót vizsgáló személyiségkérdőív, amely 114 egységből álló kijelentéssort tartalmaz. A teszt előnye, hogy feldolgozása gyors, hitelesítése megtörtént és megbízható. Az utóbbi időben a szakirodalom előszeretettel használta ezt a személyiségtesztet. Utolsó blokkban a mikroórák értékeléséhez, elemzéséhez használatos értékelőlapot használtuk fel, kisebb módosítással, annak érdekében, hogy mérni tudjuk a célzott kutatási változókat. (Demonstráció, kommunikáció és magyarázat elemzésére.) Készítettünk egy saját fejlesztésű értékelőlapot, amelyik a mikroórák mikroelemzésére szolgált. Ez minősíti a kísérlet szépségét, eredményességét, számbaveszi a jól és rosszul felhasznált eszközöket, ugyanakkor figyelembe veszi a kísérlet helyes sorrendjét is. Ennek segítségével elemeztük ki a hallgatók mikrotanítását és értékeltük egy végső osztályzat formájában. Feltételeztük, hogy így pontosabban minősíthető a mikrotanítás sikeressége.