Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Prokai Béla: A metil-izotiocianát előállítása

A táblázat adataiból leolvasható, hogy a legjobb termelést akkor kapom, ha az adagolási sorrendet úgy választom meg, hogy a cink-szulfát és a nátriumsó oldatát összeöntöm, a pH-t 7-re állítom be, majd az elegy forralásával egyidőben 20 %-os nátrium-hidroxid oldattal biztosítom a semleges kémhatást Megvizsgáltam, hogy ha a reagenseket feleslegben alkalmazom, milyen termelést érek el. Nyomon követtem a távozó szennyvíz környezetszennyező hatását is [8,9]. 20 % cink-szulfát felesleg esetén a szennyvíz cinkiontartalma 0,4 g/dm

3-ről 13,6 g/dm

3-re nőtt 20 % nátriumsó felesleg esetén a szennyvíz szervesanyag-tartalma emelkedett meg (KOI 1968 mg 0

2/dm

3-ről 4228 mg 0

2/dm

3-re), (4. táblázat). 4. táblázat Reagensfelesleg hatása a MITC termelésre 0,2 mol N-metilditiokarbaminsav-nátríumsójának cink-szulfátos bontásánál, vizes közegű forralás alkalmazásával Ssz. ZnS0

4/Na-só MITC % Megjegyzés 1. 1,2/1 57 Zn

2

+: 13,6; KOI: 1511 2. 1/1 53 Zn

2

+: 0,4; KOI: 1968 3. 0,8/1 49 KOI: 4228 4. 0,7/1 41 Megj.: A Zn

2

+ g/dm

3, a KOI mg oxigén/dm

3 mértékegységben. Megvizsgáltam a reakció nagyithatóságát is. Az eddigi bemérések helyett 1 mol N-meül-diüokarbaminsav-nátriumsó és 1 mol cinkszulfát reagáltatásával 71 % MITC termelést sikerült elérnem. A termelésnövekedés oka a nagyobb berendezésben megvalósított intenzívebb keveredésben kereshető. 19