Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Vajon Imre: A lepkék idegrendszerének kapcsolta a funkcióval és az életmóddal II.

elcsavarva pedig oldalkormánynak felel meg. Gyors fordulóinak nagy ívét is képes csökkenteni. A szenderek között viszonylag gyengén repülő a Marumba quercus. Bár tori duckompexuma a hozzátartozó idegekkel, valamint torizomzata a szenderek között fejlett. Mindezt megkívánja nagy, nehéz teste. Mivel szárnyai aránylag kicsinyek, teste pedig nagy, szárnyának felületi terhelése is nagy. Mégis inkább az életmóddal, a kis területen való mozgással magyarázható gyenge repülőképessége, nem izomzatának, illetve idegrendszerének fejletlenségével. A jól repülő szenderfajok 80—90 km/h sebességgel is képesek repülni. Általában önállóan, főleg izommunkával, nem a szelek segítségével repülnek. A megfigyelt Papilionida fajok izomzata nem túlságosan erőteljes, de tori duckomplexumuk és azok idegei testükhöz képest jól fejlettek. Az izomzat gyengébb fejlettsége azzal magyarázható, hogy nagy szárnyaik mozgatásában nem játszanak lényeges szerepet a torizmok. Főleg sikló, illetve vitorlázó repülést végeznek, tehát izomzatuk nincs túlzottan igénybevéve. Idegrendszerük mégis fejlett, mert a mozgás koordinálását végzik. Az Iphiclides podalirus a siklórepülésnek igazi mestere. Elülső és hátulsó szárnyait repülés közben egymáson elcsúsztatja, ezáltal szárnyfelületének nagyságát és súlypontjának: helyzetét változtatva hatásos siklórepülésre képes. A Parnassius nmemosyne jóval gyengébb repülése, a torizomzat és a tori idegrendszer kisebb fokú fejlettségével is összefüggésbe van. A vizsgált Pierida fajok idegrendszerének tori szakasza és torizmaik sem erőteljesek. Ennek megfelelően repülőképességük is gyenge. Ilyen sajátságokkal rendelkezik pl. az Aporita crataegi vagy a Pieris rapae. A Pieris brassicae kivételként említhető, mert bár nem erőteljes testalkatú, és nem gyorsan repülő puhaszárnyú lepke, mégis képes a vándorlásra. Ez a körülmény megkívánja a fejlett izomzatot, és a fejlett idegrendszert. Repülése lassú 15—20 km/h. Az Eumenis semele idegrendszere izomzata és repülőképessége hasonlít az Iphiclides podaliriuséhoz. Egyes Nymphalida fajok tori idegrendszere, tori izomzata és repülő képessége igen fejlett, pl. Vanessa atalanta, Cynthia cardui. Ezek a keményebb szárnyú, zömökebb, izmosabb fajok szárnyaikkal másodperceken át nem csapnak, s mégis a kívánt irányba haladnak. Nyugalomban szárnyaikat nem tartják mindig összecsapva, napközben kiterjesztett szárnyakkal járkálnak a virágokon és táplálkoznak. Mindkét faj nagy távolságokra képes vándorolni. Repülésük sebessége 30-40 km/h. A hossszantartő aktív repülés megkövetelte a fejlett izomzat és idegrendszer kialakulását. Viszonylag gyengébben fejlett izomzat, fejlett tori idegrendszer és jó repülőképesség jellemző az Argynnis paphiata.. A kevésbé 76