Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kiss Ottó: A Bükk hegységi Ablakoskő és Nagy-völgy Trichoptera lárva-együttesei

KISS OTTÓ A BÜKK HEGYSÉGI ABLAKOSKÖ ÉS NAGY-VÖLGY TRICHOPTERA LÁRVA-EGYÜTTESEI ABSTRACT: Trichoptera larvae in two Valleys (Ablakoskő and Nagy-völgy) of the Bükk Mountains. The substrate - dépendent mosaic pattern of Trichoptera larvae are indicated by the profile diagrams of eight sampling stations. In the rills eucrenon, hypocrenon and epirithron zones can be distinguished. Occurrence of Trichoptera larvae is characterised by values based on Cluster analysis, relative abundance and diversity. Agapetus fascipes and Ecclisopteryx madida are abundant in the spring zones and in Nagy-völgy, respectively. A Bükk hegységi forrás és patakvizek Trichoptera kutatásában jelentős szerepet kap az egyes zőnák részletesebb megismerése. A mederaljzat "szubsztrátumait" az aljzat jellegétől függően mozaikosan népesítik be a Trichoptera lárva-együttesek. Anyag és módszer A vizsgált terület a Bükk-fensík É-i peremén található. Az Ablakoskő csúcsa 681 m-re emelkedik ki, kőzete alsótriász mészkő, a völgyet permi sötétszürke mészkő építi fel, alatta karbon agyagpala van. A Nagy-völgy felső szakaszán alsó triászkori mészkő, az alsó szakaszán karbon agyagpala fordul elő. (1., 2., 3. kép) Az általunk vizsgált Ablakoskő-völgyi reokrén karsztforrás 500 m tengerszintfeletti magasságban fakad. A vízhozama 10—12 l/sec. A forrásvíz hőmérséklete 7,8—9,3 °C között ingadozott. A víz hőmérsékletének legalacsonyabb értéke 1984. április 14-én 7,8 °C az A\ mintavételi helyen a forrásrégiőban, de a többi helyen sem volt alacsonyabb 9,8 °C-nál. A legmagasab vízhőmérsékletet 1984. július 16-án az N5 mintavételi helyen mértük 15,4 °C-al. Az állandó vízfolyás miatt a lárvák egész évben aktív életet folytattak. A hazai szakirodalomban SÁTORI dolgozatai hívják fel a figyelmet elsőként az Ablakoskő-völgy rovarfaunájára, így többek között a Trichopterákra is. SÁTORI 1934 júniusában gyűjtött először itt. 1935, 1938 és 1939-ben írt dolgozataiban említ néhány lárvát és imágót: az Agapetus fuscipest, a Philopotamus montanus-t, 17