Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kárász Imre: Tölgyes cserjefajok gyökér-hajtás aránya

A Várhegy Verpelét község északnyugati határában, a vasútállomástól egy km-nyire, a Tarnaszentmária felé vezető műút és a Tarna közötti területen fekszik. Relatív magassága a Tarna völgysíkja felett kb. 60 m, tszf. magassága 196 m. Külső átmérője mindössze kb. 350 m. A műútról bekötőúton közelíthető meg a hegy nyugati lába ill. a kráter be járat. A Heves Megyei Tanács VB. 1975-ben geológiai érték megjelöléssel nyilvánította védetté. Területe 29,4 ha, amelyből a hegy és közvetlen környéke csupán 7,8 ha, a többi szántó. Kezelője a Verpeléti Dózsa Gy. Termelőszövetkezet. Szabadon látogatható. Kialakulása, tájföldrajzi és ökológiai adatai A Várhegy a mátrai utővulkanizmus során a miocénban keletkezett, amikor a Tarna-völgy szerkezeti vonalai és a reá merőleges középhegység-peremi törések találkozásánál a vulkáni tevékenység ismét aktivizálódott. A hegy nyugati lábánál végzett mélyfúrás szerint mintegy 300 m magas vulkáni hegy jött létre, amelynek kialakulásában a többször meg-megismétlődő törmelékszórás, a vulkáni csatornán feltörő láva mozgása és megszilárdulása, majd a lávadóm kialakulása után hosszú ideig munkálkodó gőzök, gázok és forróvizes oldatok ásványosító tevékenysége játszotta a főszerepet. A verpeléti Várhegyről jó geomorfológiai és kőzettani leírást adott Vidacs Aladár (1965) és Tóth Géza (1981), ezért a részletes geológiai jellemzéstől eltekintek, csupán a hegy növényzetének megértéséhez szükséges, legfontosabb jellemzőket említem meg. A hegy centrális típusú, törmelékes anyagot felszínre szóró, robbanásos vulkán volt. Alapkőzete eredetileg andezit volt, amely az igen erős utóvulkáni tevékenység során nagymértékben elbomlott. Ma — az 1934-ig intenzív bányaművelés eredményeként -- a 70 -80 m mély bányagödör falán jól látható a vulkanizinus eredménye, a különböző kőzetek és ásványok egész sora. A lávadugó andezitjét a fal felső harmadában láthatjuk. A kráterfal lejjebb lankás lejtőben folytatódik, ahol a kráter laza törmelékéből álló maradványok találhatók. A hegy külső lankáira, ill. a hegylábperemi részekre a pleisztocénban vastag lösz települt. Aiapkőzete a felső harmadban andezit, amelynek nagyobb sziklái részben természetes lepusztulás eredményeként, másrészt - különösen déli oldalon — a bányászati robbantások során bekövetkezett szóródás miatt a felszínen kibukkannak. A hegylábperemi részek lösz alapkőzetén csemozjom-barna erdőtalaj, a kürtőperemi részeken pedig ranker talaj alakult ki. A kürtőben a sziklatörmelék és a beomlott lösz összekeveredett, másodlagosan köves váztalaj a jellemző. 118