Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Biologiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Vojtkó András: Az Aggteleki-karszt növényföldrajzi jellegzetességei

Az Aggteleki-karszt növényföldrajzi jellegzetességei 77 Anemone nemorosa, Galeobdolon montanum, Luzula pilosa, a Kecsővölgyből a Cardamine glanduligera (Dentaria glandidosa) adata ismert. Szubmontán bükkös (Melttio-Fagetum) zonális kialakulására nem optimálisak a feltételek. Állományaik főként völgyekben, azok északi lejtőin és töbrökben várhatók. A legkiterjedtebb bükkösök a Ménes-völgy északi oldalán és az Ovár-tetőn találhatók, néhol gyertyánosodott formában, de az idős szép állományokat is megtaláljuk. Jó növekedésű, Asperula odorata faciesű típusai elterjedtek. Érdekes, hogy a nemzeti park más területeihez képest itt jóval jelentősebb kitérjedésüek, igaz több is a nagy méretű északi lejtésű völgyoldal. Ezen túlmenően minden bizonnyal (erdő)történeti okok is szerepet játszanak a jelenlegi vegetációs kép létrejöttében. Ritkább típusai, amelyekkel még találkozhatunk: Carex pilosa, Carex digitata és nudum változat. Értékesebbek a Mercurialis perennis típus borította helyek, amelyek már a sziklaerdők felé jelentenek kapcsolatot. A Ménes-oldal bükköseiben különböző magasságokban összesítve az alábbi jobb fajokat találhatjuk: Aconitum vulparia, (kékes virágszínben is megtaláljuk pl. a Macska-lyukhoz vezető völgyben), Calamagrostis varia, Cephalanthera longifolia, Cephalanthera rubra, Daphne mezereum, Cardamine glanduligera {Dentaria glandulosa), Epipactis helleborine, Festuca altissima, Galeobdolon montanum, Lilium martagon, Maianthemum bifolium, Melittis grandijlora, Paris quadrifolia, Platanthera bifolia, Prenanthes purpurea, Ranunculus cassubicus, Ranunculus lanuginosus, Rosa pendulina, Salvia glutinosa, Sorbus graeca, Viola mirabilis, Waldsteinia geoides. A Záboz-hegy környékén, ahol szintén egy nagyobb bükkös tömböt találunk, az alábbi nevezetesebb fajok fordulnak elő: Berberis vulgaris, Carex digitata, Cephalanthera damasonium, Clematis recta, Convallaria majalis, Epipactis helleborine, Lilium martagon, Melittis grandiflora, Prenanthes purpurea, Sorbus aria, Sorbus domestica, Sorbus tormina/is, Viburnum lantana, Vinca minor, Waldsteinia geoides. Másutt pedig a következő fajok jelentenek érdekességet: Gymnocarpium robertianum (Súgó), Prenanthes purpurea (Hideg-oldal, Szelce-puszta), Epipactis microphylla (Verő-tető-alja). Kisebb bükkös állományokat találunk még a Haragistya-fennsíkjára emelkedő Hosszú-völgy, Lófej-völgy egyes szakaszain. A Hosszú-völgyben ebben a társulásban fordul elő a Listera ovata, az Első-Zsilipnél az Epipactis pontica. Ugyanitt kisavanyodó talajon a Pteridium aquilinum is megjelenik. Aljnövényzetükből említhető még néhány orchideafaj, mint pl.: Cephalanthera rubra, Epipactis microphylla, Epipactis purpurata. Másutt élő típusai közül gyakori még a nudum, és érdekes, de megtaláljuk a Prenanthes purpurea, Aegopodium podagraria jelenlétével kialakultakat is. Figyelemre méltó, hogy Jósvafő felett a Kecső-völgy és a Láz-tető északi oldalain is kialakultak bükkös állományok. Két ponton fordul elő a Polystichum aculeatum (Galya-tető,