Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Biologiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)

Kis Gabriella és Molnár Katalin: Adatok a Mátra hegység moha- és zuzmóflórájához (Data to the bryophyte and lichen flora of the Mátra Mts.)

26 Kis G., Molnár K. thermophilous Quercus forests and rocky grasslands, where Grimmia trichophylla Grev. occurs with Mediterranean character. It is interesting to mention that from the 6 lichen species collected in the gorge, five are toxitolerant. It seems necessary to investigate, how the nearby thermal power station or any other polluting agent effects the flora of the gorge. Kulcsszavak/Keywords Magyarország/Hungary, Mátra hegység/Mátra Mts., Tarjánka-szurdok/ Tarjánka-gorge, Bryophyta, Lichenes. Bevezetés A Mátra hegység déli oldalán, Markaz és Domoszló községek közt folyik délnek festői szépségű völgyében a Tarjánka-patak. A Kékestől kb. 3,5 kmre keletre, a Felső-tarjánkai Őrház közelében ered, hegylábi szakaszának kb. másfél kilométernyi darabja 10-15 m magas, középső miocén kori (bádeni) piroxén-andezit sziklafalak közé szorított szurdokban tör utat magának (1. ábra). A szurdok D-i végénél egy felhagyott andezit-kőfejtőt találunk, amelynek érdekes, ritka ásványa az üvegopál (hialit). A szurdokot határoló völgyperemet száraz, könnyen erodálódó, kőszórásos, néhol padokat képző andezit-tufa felszín borítja, melyen részben forrásos vagy száraz, nyílt sziklagyepek, másrészt száraz sziklaerdők élnek (2. ábra). A sziklagyepek a túlszaporodott vadállomány taposása és rágása miatt erősen degradáltak. Bár a Tarjánka-völgy a Mátrai Tájvédelmi Körzet része, s maga a szurdok geológiai értékei miatt fokozottan védett terület, botanikai kutatások eddig még alig folytak ezen a vidéken. A völgy vegetációjáról Kádár Katalin közöl adatokat főiskolai szakdolgozatában (Kádár, 1998). O elsősorban a szurdok keleti peremén a keményebb andezitfelszíneken élő melegkedvelő tölgyes (Corno-Quercetum) állományairól készített cönológiai felvételeket a virágos növényekre koncentrálva, valamint ad egy rövid faj listát a szurdokban élő mohákról is (1. tábla). Sajnos a felsorolt fajok bizonyító példányai nincsenek herbáriumban, így nincs lehetőségünk azok revíziójára. Bryológiai kutatásoknak egyéb nyomát nem leltük. Valószínűsíthető, hogy Boros Ádám sem ismerte a helyet, mert sem a naplóiban sem a bryogeográfiai munkájában (Boros 1968) nem tesz róla említést. Későbbi adatok is inkább a magas Mátrából, a Kékes Észak Erdőrezervátum területéről születtek (Odor 2000a, 2000b, Papp et al. 1999-2000) Zuzmóadatokat Kiszelyné Vámosi Anna közölt (Vámosi A., K., 1980, 1982-83) a Tarjánkába NY-ról belefolyó Csonka-patak környékéről (2. tábla). Sajnos ezeknek a fajoknak a bizonyító példányai sincsenek herbáriumban elhelyezve. Viszont találtunk az Eszterházy Károly Főiskola Növénytani Tanszékének Herbáriumában (EGR) 40 db (34 fajba tartozó)