Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Biologiae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 25)
Fekete Gábor: Cönológia és növényföldrajz
Acta Acad. Paed. Agriensis, Sectio Biologiae XXV (2004) 13—23 Cönológia és növényföldrajz Fekete Gábor MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót Idehaza is, külföldön is reneszánsza van a Zürich-Montpellier-eredetü cönológiának, a vegetációkutatás azon irányzatának, amely fénykorát nálunk az 1950-es-l960-as években élte. De azok a feltárások, térképezési projektek is, amelyek az újabban felállított élőhelytípusokra irányulnak, sok szállal kapcsolódnak a klasszikus előzményekhez. Úgy tűnik, hogy a vizsgálatoknak azt a léptékét, amivel a klasszikus növénytársulástan dolgozik, nem nélkülözhetjük. Közben azonban a kutatás céljai és körülményei lényegesen megváltoztak. A kor kihívása, hogy meg kell ismernünk az átalakuló növénytakarót, a másodlagos vegetációtípusokat. Ennek következménye, hogy a potenciális növényzet mellett (helyett) az aktuális vegetáció térképezése sem nélkülözhető. Az új körülmény között a „durva léptékű" vegetációtan is változóban van. Új, a kutatást meghatározó irányzatok léptek fel (ezekről pl. Mucina 1997 ad áttekintést). A számítógépadta klassziflkációs módszerek már régóta új „fazont" szabnak a szakmának, de egyéb új, jelentős fejlesztések is történtek-történnek, amelyek a szubjektivitást csökkentik (pl. BruelheideChytry 2000). Minden új fejlesztés mellett azonban igaz az, hogy a régi dokumentumok - ha megbízhatóak - nem évülnek el, sőt: a régi felvételek mint referenciák értéke egyre növekszik. Örvendetes, hogy a vegetációkutatók új nemzedéke ennek tudatában van, és a régi dolgozatokban elfekvő felvételek adatai sorra számítógépes adatbázisokba kerülve új életre kelnek. E dolgozatban nem újdonságokról, új eljárásokról kívánunk számot adni. Munkánk visszatekintés jellegű. Elsősorban a fiatalabb generációnak szól, a tájékozódását szolgálja, segíteni kíván abban, hogy a régebbi dolgozatokat forgatva megértse: mi motiválta a korábbi generációkat a kutatásban. A cönológiai megismerésnek olyan szempontjaiba-módszereibe kíván betekintést nyújtani, amelyek a Kárpát-medencei növényzet feltárásának „heveny" szakaszában bevettek voltak, mára viszont visszaszorulóban vannak.