Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Szecskó Károly: Bakos József Comenius-kutatósairól

Önálló könyvet szentelt a magyar Comenius-kutatások történe­tének. 1971-ben látott napvilágot az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadásában Fejezet a magyar Comenius-kutatás történe­téből című könyve. Ebben Kvacsala János Comenius-kutató 54 ma­gyar vonatkozású levelét adta közre. Comenius magyar fordításainak szentelte Rimány "Világ Labi­rintusa és Szív Parditsoma" című közleményét. Ebben a munkájában, amely 1962-ben jelent meg e fordítás nyelvi elemzését végezte el, egy akkor előkerült kézirat alapján. Bakos 1958-ban kifejtett programjának megfelelően írta meg 1973-ban Comenius sárospataki "latin iskolájáról" Című tanulmá­nyát. Kutatásai során nem feledkezett meg a nagy nevelő hazai utó­életének vizsgálatáról sem. 1961-ben publikálta Varia Comenania Hungarica című dolgozatának első részét, amelyben adatokat közölt nyelvészeti- és művelődéstörténeti vonatkozásban Comenius ma­gyarországi utóéletéről. Bakos József Comenius-kutatásainak egyik érdekessége, a nagy nevelő magyar származásának vizsgálata. Kutatásai során ugyanis olyan adatokra bukkant, amelyek azt bizonyították számára, hogy Comenius apai ágon magyar származású volt, a apját Szeges Mártonnak hívták. Felfedezéséről két dolgozatot tett közzé 1966-ban a Magyar nyelv című folyóiratban, 1967-ben egy közleményt ugyan­ebben az orgánumban. Sőt népszerű formában írt a kérdésről a Köznevelésben is szintén 1966-ban. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy Comenius eredeti családnevéről 1966-ban a Pozsonyban megjelenő Szocialista Nevelés című folyóiratban is tett közzé ta­nulmányt. Természetesen Bakos megállapításai és felfedezései nem azt jelentik hogy Comeniust, illetve Komenskyt elvitatná a cseh-morva néptől. Csupán arról van szó, hogy teljesebbé akarta tenni a róla szóló ismereteinket. 80

Next

/
Thumbnails
Contents