Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Chemiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Bodosi Béla: Comenius és Apáczai

zatosság). Az érzéki megismerés, a tapasztalás nyilvánvalóan baconi hatás, melyet bizonyosan a ratichiusi és erasmusi kapocs közbeiktatásával ugyancsak beépít rendszerébe. Ezt a neveléstudomány máig is didaktikai alapelvként kezeli. Itt is szívesen hozom példaként Fináczyt: "A dolgok közvetlen megismerésének követelményével függ össze a nagy súly, melyet Comenius az érzéki észrevételre s ennél fogva a szemléltetésre vet. Ebben a részben tanításával utat tör. Mert habár a múlt századok írói közt is akadtak, kik hellyel-közzel ajánlják a tárgyaknak vagy utánzataiknak a bemutatását (Erasmus) s már Ratichius didaktikájában is van nyoma az érzékeltetés megbecsülésének, mégis bizonyos hogy Comenius ismerte föl elsőül a szemléltetést az oktatás alapelvének. " (Opera Didactica Omnia II. 113-4. Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története ) Közösen felhasznált művek: Fortius Ringelberg 1529-ben megjelent De ratione studii c. műve (egy flamand humanista),mely munkát Comenius kiadta Sárospatakon, Apáczai pedig a Tanács egy tanulásban elcsüggedt ifjúhoz címen a Magyar Logikátska c. (Ramus logikája alapján készült magyarul 1654-ben Gyulafehérvárott) művének függelékeként párbeszédes formában írt meg, s a dialógusok két szereplője Fortius és maga Apáczai. Mindez azt mutatja, s főleg, ha ide vesszük a Comenius által ugyanekkor, szinte azonos címen Sárospatakon kinyomtatott erasmusi művet (De ratióne studii ae legendi interpretandique liber 1511.), hogy mindketten tanulásmódszertani segédanyagnak szánták a nem éppen korszerűnek számit munkát. Most is mint más esetben egymástól függetlenül tették, vagyis gondolkodás módjuk és eljárásuk hasonlósága egyértelmű. Mint a bevezetőben utaltam már rá, mindketten teológusok ( ráadásul protestánsok), de gyakorlati pedagógiai tevékenységet folytatnak. A papi pálya megszerzéséhez vezető úton mintegy ugródeszkának tekintették akkortájt a tanári pályát. Nyilvánvalóvá teszi ezt az alábbi kivonat a sárospataki iskola szubszkripciós (anyakönyvi) könyvéből, az 1615 és 1671 közötti időből, amikor összesen 1531 diák írta be magát a teológiai-filozófiai tagozatra. 67