Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Balázs Sándor: A kommunikációs képességfejlesztés videós gyakorlattal

cíós képesség részét képező verbális és nem verbális csatornákra vonatkozó pozitív és negatív megállapítások szolgáltak. Az értékeléseknél használt tíz fokozatú táblázaton jól követhettük a hallgatók fejlődését, a kommunikációs képesség csatornáinak módosulását, illetve támpontokat kaptunk a szükséges korrekciók elvégzéséhez. Már e szakaszban tudatosult, hogy a képmagnetofon alkalmazása segíti az önmagunkról való differenciált tudást. A "videotükör" növeli az önismereti információkat, gazdagítja az énképet és a megélt sikerek révén erősíti az önbizalmat. Javítja a kommunikációt, egyre többet tudnak adni önmagukból, fogékonyabbak lesznek mások jelzéseinek felismerésére. Újabb szakasza a kommunikációs képességek fejlesztésének a szituációs feladatok megoldása. A gyakorlatok lényege az, hogy a csoporttagok különféle helyzetekben, feladatokkal a kongruens és inkongruens kommunikáció megvalósítására törekszenek. Egyszerűbb az a feladat, amikor kongruens viselkedést kellett bemutatni, amikor a szavakkal ugyanazt mondom, amit egyéb jelzéseim is közvetítenek. Sokkal nehezebb feladatot jelentett, több gyakorlást igényelt az inkongruens viselkedés bemutatása, amikor a nem verbális jelzésrendszer ellentétes a szavakban kifejezett tartalommal. Talán hasznos ha néhány ilyen jellegű gyakorlatot bemutatunk: Érzelmek kifejezése szavak nélkül A csoporttagok mindegyike kap egy "érzelemkártyát", amelyben egyegy érzelmet közlünk. Pl.: dühös, ideges, szomorú, rácsodálkozó, gondterhelt, rémült, unatkozó, örvendő, stb. A hallgatók azt a feladatot kapják, hogy szavak nélkül — a kommunikációs jelrendszer segítségével — mutassák be a kártyán szereplő érzelmet, a többiek feladata pedig a bemutatott érzelem kitalálása. E gyakorlatokkal az a célunk, hogy lehetőséget teremtsünk a szavak nélküli információközlésre illetve annak megértésére. Érzelmek kifejezése szavakkal Ezeknél a gyakorlatoknál is "érzelemkártyát" kapnak a hallgatók, de itt már összekapcsolódik a kifejezésben a verbális és nem verbális kommunikáció. Nehezítettük a feladatok megoldását azzal, hogy a megadott érzelemhez pl.: dühös, szomorú, rémült, stb., annak kifejezéséhez egy viszonylag "semleges" szót kellett kimondani. Ilyen szó lehet "cicuska", stb. 64