Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Lachata István: A pedagógiai képességek fejlesztéséről, a hallgatók véleményének tükrében
Tapasztalataink szerint - némi nehézségek árán -- a pedagógiai képességek tréningszerű fejlesztése a neveléselmélet tanításának szerves részévé tehető. Most, amikor a képzés struktúrája változóban van, nagyon fontos lenne kedvezőbb körülményeket biztosítani a képességfejlesztés számára. Intézetünkben ehhez megvan a megfelelő technikai apparátus, ugyanakkor hátráltató elem a nagy csoportlétszám. Égetően szükség lenne arra nálunk is, hogy a képességfejlesztést lehetővé tevő, jól kezelhető, kis létszámú csoportokat alakítsunk ki. (Lásd a természettudományos tantárgyak laboratóriumait.) Nagyon szerencsés intézkedés lenne, ha a képességfejlesztő tréningre az eddigi óraszám kétszeresét használnánk fel, akár ugyanazon féléven belül is. Az eddigi próbálkozások is bizonyítják a gyakorlatok hasznosságát, kedvező hatását az önismeretre, az önnevelésre, a pedagógiai képességek fejlődésére. Cikkünk részletesen tárgyalja a főiskolai hallgatók véleményét a képességfejlesztő tréningről. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy igen kedvezően fogadták ezt a kezdeményezést, és azt jóval hatékonyabbnak látják a hagyományos képzésnél. Az egyértelmű siker miatt szeretnénk a jövőben folytatni eddigi kísérleteinket, ezzel is gyarapítva e téren meglévő tapasztalatainkat. A kommunikációs és kapcsolatteremtő képesség fejlesztése közben arra is törekedtünk, hogy a választott szituáció tartalma nevelési módszerek alkalmazására (pl.: követelés, segítségadás, ösztönzés, stb.) is adjon lehetőséget. Visszatekintve úgy látjuk, hogy a nevelési módszerek alkalmazásának nem voltak eléggé szervezettek a körülményei. Gyarapodó tapasztalataink figyelemre méltóak. Ezek alapján úgy látjuk, érdemes lenne néhány nevelési módszer használatának készségét alaposan körülírni, s kidolgozni begyakorlásának lehetőségeit. Rendkívül fontos az eddiginél hatékonyabb mérési eszközök kidolgozása is, melyekkel pontosabban meghatározható lenne a képesség induló szintje, valamint fejlődésének mértéke. 85